Túravezetők:

Túra kép

Ávéd Ildikó

Leírás:

A táborból indulva Gyimesbükk irányába, az első megállónk az „Új Templom-nál lesz, amely az egyetlen római katolikus templom, ami a kommunizmus alatt épült.  A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el, Dani Gergely plébános idejében.

A templomépítő plébános volt az, aki a magyar nyelvű iskolák erőszakos bezárása után dacolva a hatalommal, vállalva a meghurcoltatást is, a hittanórára összegyűlt gyerekeket a magyar nyelv és irodalom alapjaiba is bevezette. Itt tanultak írni, olvasni, itt tanulták meg, mit jelent magyarnak lenni. A szép emlékű Dani Gergely, a templom oltáránál halt meg szentmise közben, 1983. január 5-én.

További utunkat gyalog tesszük meg a reprezentatív vasútállomásig, amely az Osztrák-Magyar Monarchia külső vámhatár állomásaként épült, Pfaff Ferenc tervei alapján.

Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is.

Az állomással szemben meglátogatjuk az Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájházat.

Tovább folytatjuk utunkat gyalog a Deáky panzióhoz, ahol elfogyasztjuk a tulajdonos által készített ebédünket, közben színvonalas történelmi órán veszünk részt a tiszta lelkű lokálpatrióta, Deáky András tanár úr jóvoltából.

Ebéd után meglátogatjuk a hegyoldalban megbúvó Kontumáci kápolnát, melynek helyén állt egykoron a Gyimesek első római katolikus temploma. A kápolna elnevezése németül vesztegzárat jelent, utalva a korábban itt állott katonai karantén épületére. A templom körül még mindig látszanak az egykori vámépületek és a karantén épületének romjai.

Folytatjuk utunkat a legkeletibb vasúti Őrházhoz. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta.

Az elmúlt néhány esztendőben Deáky András és segítőtársai valóságos zarándokhellyé varázsolták az egykori határt és környékét. Felújították a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát, ahol Bilibók Ágoston rendezett be egy vasúttörténeti múzeumot.

Elérkezünk az ezeréves határhoz, a Rákóczi-várhoz, amely a Gyimesbükk és Palánka között a Tatros folyó völgyében a történelmi magyar országhatárnál található.

A romániai műemlékek jegyzékében, Fostul punct vamal „Cetatea Rákóczi" elnevezéssel szerepel. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-kup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét.

A 134 lépcső oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda feljutni, s mégis 1789-ben fel- és lelovagolt azon egy Lacz András nevű székely huszár. Jelenleg az új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősor van.

2015-ben a Gyimesbükkért Egyesület kezdeményezte a Rákóczi-vár újraépítését. A bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján Esztány Győző csíkszeredai építész elkészítette a rekonstrukcióhoz szükséges terveket.

  1. szeptember 30.-án, Cseke Attila,Románia Közigazgatási és Fejlesztési felelős minisztere bejelentette, hogy a fontos műemléket, a történelem egy darabját, újjáépítik.

Innen gazdag élményekkel feltöltődve autóbusszal térünk vissza a táborba.

Túravezető: Ávéd Ildikó

Túrainfók:

  • Útvonal: Tábor – Gyimesbükk – Rákóczi-vár – Tábor
  • Minősítés: Könnyű túra
  • Távolság: 9 km
  • Menetidő: 2 óra
  • Szintkülönbség: -
  • Táv busszal: 33 km
  • Túradíj: 70 lej
  • Napok: Szerda (08.03), Csütörtök (08.04)

Túrafotók:

Túra kép
Túra kép
Túra kép