8. Répás-tető
Túravezetők
[acf_views view-id=”812″ name=”Tura szervezok view”]
Leírás
A Répás-tető nem nevezhető nagyon gyakori és látogatott túracélpontnak, mégis, felérve oda, jó idő esetén megajándékozza az arra látogatót egy csodálatos kilátással déli, délnyugati és nyugati irányban.
Túránkat 478 m-ről, a vándortábor helyszínétől indítjuk a Juhod-patak mentén Illyésmező település irányába. A helységnévtábla előtt, elhagyva a Juhod-patakát, balra térünk és jelzetlen erdei szekérúton kapaszkodni kezdünk az év nagy részében alig létező, úgynevezett Égettvész-patak völgyén felfele. A szekérút 5 km hosszan egy bükkösön kísér végig, melynek felső határánál, bal oldalt a patak forrását találjuk. Ezt a juhászok állataik itatására alakították ki. Az utolsó fákat elhagyva utunk egy kiszélesedő mezőn, a Síkbérc-mezőn folytatódik, ahol kis pihenőt tartunk és hátrapillantva elénk tárul a Kis-Küküllő bal partján húzódó hegyvonulat a Siklód-kő, Küsmöd-kő és a Firtos, kimagasló púpjaival. Útravalónk elfogyasztása után tovább kapaszkodunk fölfele a legelőn, elhagyva jobb oldalt az 1082 m magas Fekete hegyet, bal oldalt pedig a Nyíres-tetőt fehér kérgű nyírfáival. Ekkor érjük el azt a pontot amit Sófalvi szállásának is neveznek. Innen tárul elénk a Répás-tető fennsíkja amelyet északon a Cserepes-kő, majd folytatásában, északkeleti irányban a Görgényi-havasok legmagasabb pontja, a Nagy-Mező-havas tömbje szegélyez. Az 1254 méter tengerszint fölötti magassággal rendelkező Répás-tetőn kiadósabb pihenőt tartunk, miközben jó látási viszonyok esetén végigpásztázzuk a látóhatáron felismerhető hegyvonulatokat, csúcsokat. A Görgényi-havasok már említett magaslatain kívül előtűnhet a Csukás, Nagykő-havas, Keresztény-havas, Bucsecs, Királykő, Fogaras, esetleg a Páreng és az Erdélyi-szigethegység is. Közelebb hozzánk a fentebb említett Siklód-kő, Küsmöd-kő, Firtos és a Bekecs.
Visszavezető utunk a piros pontjelzést követve, a sípálya felső pontja mellett, az Iszapos-patak völgyén, vadregényes környezetben ereszkedik alá. Felső szakasza vörösfenyőligettel kezdődik, majd bükkösön haladunk, szökdécselve hol a patak jobb, hol bal oldalára. Ha szerencsénk van, nagyon könnyen megeshet, hogy szarvast vagy vaddisznót is megpillanthatunk ezen a szakaszon. Az Iszapos-patak Sebes-patakba torkollása után, visszaereszkedünk a Sebes völgyén tábori telephelyünkre. (Péterfy Zoltán)