12. Borvíztúra

Borvíztúránk során a Hargita vulkáni vonulat déli, Csík és Háromszék határán emelkedő Csomád-hegység nyugati és északi peremét, a térség ásványvizekben, borvizekben, büdösgödrökben, borvízfürdőkben gazdag vidékét járjuk be. A fiatal Csomád tűzhányó, amelyet 27 000 évvel ezelőtt, éjszakánként, az ősember még láthatott működni, gyönyörködhetett a tűzijátékában, hatalmas robbanásai, röpködő kenyérhéjbombái talán meg is félemlíthették. A mélyből feltörő dácitlávából csodálatos harang alakú vulkáni kúpok születtek. Túránk során közelről megcsodálhatjuk Kisharam, Nagyharam, Vártető, Szurdoktető kúpjait. A vulkáni tevékenység során feltörő láva összetörte a flis alapkőzetet, törésvonalakat, repedéseket hozva létre, amelyek túránk névadó borvizeinek szülőhelyei. A Csomád-hegységben több mint kétszázötven ásványvízforrás, húsznál több szén-dioxid-gázömlés és borvizes népi feredő ismert. A borvíztúránk által érintett Tusnádfürdő, Újtusnád, Tusnád és Csíklázárfalva határában a borvízforrások száma meghaladja a százhuszonötöt.

Tusnádfürdő ásványos forrásait szabadidőben érdemes felkeresni egy-egy ivókúra erejéig: a Mikes és Apor langyos nátrium-klorid-hidrogénkarbonát típusú borvízforrásait, valamint az EKE-tábor közelében lévő Imets- vagy Kováts-féle kénüreget vagy a Kristó-mofettát, amelynek falán egykor a következő versike volt olvasható: „Kovács Károly büdös lika / mit adhatna egyebet, / Hajolj le a fenekére / S nem eszel több kenyeret.”

Tusnád felé autózva Újtusnádnál, ha balra nézünk, az Olt jobb árterén a Bátordi borvíz szomszédságában látható az ország egyik legnagyobb palackozója, ahol a Tusnád szénsavas vizet, valamint az Artesia és Rejtett (vagy Ascuns) édesvizet palackozzák 1973-tól.

Az „élő-haló gödörben”, Tusnád központjában az idén 20 éves Borvízmúzeum jurta formájú épületét keressük fel, ahol betekintést nyerhetünk a „borvizek hazájába”. A kisméretű épületet a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület álmodta ide a Szeretszegi vagy Bagoly borvíz mellé, amelynek nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizét 1957 óta fogyasztja a helyiek és az úton járók nagy száma. A borvízkóstolás kötelező.

Következő célpontunk a csíklázárfalvi Nyírfürdő, amelyet régen Fortyogó- vagy Büdösalji fürdőként is emlegettek. Kisharam északkeleti szomszédságában, a Csíki-medence peremén, homokkő zónában található népi borvízfürdőről szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. A 17. században már ismert fürdőn 2001-ben indult a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka mozgalom, amely az idén ünnepli 25. évfordulóját Budapesten, a Vigadóban szervezendő kiállítással. Nyírfürdőn megmártózhatunk a vérpezsdítő hideg szénsavas ásványvízfürdőben, hasogató végtagjainkat kenegethetjük a Dagonyázó gyógyiszapjával vagy áztathatjuk az apró lábáztatók kéntejes vizében. Reumatikus fájdalmainktól a fürdő apró büdösgödrében, mofettájában szabadulhatunk meg. A Dögöké nevű borvízforrásnál folytathatjuk a Tusnádon megkezdett ivókúránkat. A forrást azért hívják a Dögökének, hogy aki dög kimenni a Nagyborvízhez, az innen a faluszéliből tölti meg a korsóját. A forrás szénsavas, kénhidrogénes vize kalcium-hidrogénkarbonátos, akárcsak a fürdőmedencéé.

A borvízkúra után Kisharam felé vesszük az irányt. Jóalmánál átvágunk a Tusnád-patak vulkáni homokba vágott mély völgyén, majd Megyfasorkánál kapaszkodunk ki a dagadókúp lábához. Szép kilátás nyílik a Dél-Hargita vulkáni kúpjaira. Csíkszentkirály felett magasodnak a tusnádi Nagyharam öregebb testvérei, a Harom-Somlyó tűzhányók, a Lucs-lápot ringató Nagykőbükk pajzsvulkánszerű építménye, szemközt a Kakukk-hegy krátere, végül Tusnádfürdő felett a Nagy-Jáhoros vagy Piricske. Északkeleten a Fiság-patak fölött a Szellő köszönt ránk, alább Csíkszentgyörgynél a Harom-hegyese emelkedik ki. Érdekes, hogy Alcsíkon háromszög alakban, három Harom, Haram őrzi a tájat. A kozmási Pap-hegye takarásában a Rugát-tető, előterében a Nyerges-tető biztosít átjárást kelet felé, Moldvába és a Kászonokba, vagy Háromszékre. A hegyek határolta alcsíki rónán fehér tornyú templomok törnek az ég felé.

Kellemes séta után érkezünk meg a Kis- és Nagyharam ölelésében fekvő Tófenek nyugati szélén fekvő Nádas-tőzegláphoz, az egykori Tusnádfürdőhöz, a mai Nádasfürdőhöz. A közel 4 hektáros borvizes tőzeglápot több nátrium-magnézium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű nagy szénsavtartalmú források öntözik. Népi fürdőjének vizét reumatikus bántalmak kezelésére használják, használhatjuk. Nádas természetvédelmi terület, ahol ritka jégkorszaki növények, szibériai hamuvirág és törpe kecskerágó tenyésznek.

Nádasról dél felé vesszük az irányt, keleten a csodálatos Nagyharam vulkáni kúpja kísér, jobbról, nyugaton az egyre összeszűkülő tusnádi Olt-szoros és a fölötte emelkedő Nagyjáhoros előhegyei, Bába, Büklentő-tető vigyázzák lépteinket. Közép-patak forrásvidékéről déli irányban emelkedik a csonkakúp alakú Vártető dagadókúpja, amelyen Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű vaskori és kora középkori mészhabarcsos vára fekszik. Mögötte a hegyes Szurdoktető emelkedik ki.

Várútját elhagyva a Vártető lábánál ereszkedünk be Tusnádfürdőre, az EKE-táborba, a Tiszás vagy Veresvíz langyos sós forrásai alatt.

Túravezető: Jánosi Csaba

Segédtúravezetők: Darvas Gabriella, Gothár Fésüs Enikő