15. Buszos honismereti túra: kúriák, tájházak, templomok

Nyerges-tető vagy Nyergestető egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. A hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütések idején, valamint az 1848–1849-es szabadságharc alatt.

1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt mintegy 1000 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette, 12 000 főt számláló osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen.

A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. 1990 óta minden évben március 15-én népes hallgatóság jelenlétében emlékeznek meg a „Székelyföldi Thermopülé” hőseiről.

Az emlékművel átellenben, az erdő szélén fekvő területen egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek között számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi.

A Kászonok felé haladunk tovább. Kászonimpér kirándulásunk második állomása, ahol a késő barokk stílusú Balási-kúriát látogatjuk meg.

A kászonimpéri kúria 1833-ban épült a család legjelentősebb tagja, Balási (III.) József (1778–1855) királyi ítélőtábla-bíró megrendelésére. A tulajdonos a helyi közösségben nagy megbecsülésnek örvendő családból származott, ősei sok generációra visszamenőleg Kászonszék elöljárói voltak.

Innen visszatérünk Kozmásra, és Csíkmenaság felé vesszük az irányt, ahol megtekintjük a XV. században épült műemlék templomot, amely korabeli freskóival Csík egyik legértékesebb műemléke.

Köpeczi Sebestyén József (heraldikus, címerfestő) szavait idézve: „a templom belseje szépséges freskóival egy régen letűnt kor gazdag lelki életének emlékeit sugározza ránk”.

Ezt követően meglátogatjuk a helyi néprajzi múzeumot és az 1797-ben épült, menasági lófő székely Adorján család kúriáját.

Csíkmenaság önkormányzatilag Csíkszentgyörgy községhez tartozik, tulajdonképpen a két falu egybeolvadt.

Csíkszentgyörgyön is ellátogatunk a helyi katolikus vártemplomhoz, Alcsík egyik legszebb, méreteiben legnagyobb és legrégebbi gótikus templomához.

A csíkszentgyörgyi vártemplom 757 m magasságban látható a Fiság patak bal oldali teraszán. Építési ideje 1336-ra tehető. A templomot az évszázadok során többször javították és nagyobbították, mai formáját a késő gótikus XV–XVI. századi átépítés során nyerte el.

Innen a Gál Sándor-házhoz sétálunk. A házat 1822-ben Gál József strázsamester és felesége, Füleki Julianna építette. Itt lakott Gál Sándor is, aki 1825-ben katonaiskolába került, majd a székely haderő szervezőjeként tábornok is lett.

Honismereti túránk következő állomása Csíkszentkirály, ahol a helyi önkormányzat tulajdonában lévő, Osztrák–Magyar Monarchia idején épült vízi meghajtású malmot és helyi skanzent látogatjuk meg, de hallani fogunk a gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család, egy régi csíkszentkirályi székely származású magyar főnemesi család történetéről is. Örömmel fogadjuk a polgármester úr vendégszeretetét.

Elköszönünk kedves vendéglátóinktól, és honismereti túránk utolsó állomásaként Csíkszentimrére utazunk, ahol a Henter-kúriát látogatjuk meg, a község egyik büszkeségét, amelynek különösen a lépcsős portikusza nagyon szép. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek. A Henterek 1713-ban építették ezt a csíkszentimrei udvarházukat, amely a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. Látogatásunk végén egy kis vendéglátásban lesz részünk a kúria borpincéjében.

Remélhetőleg értékes élményekkel gazdagodva térünk vissza a táborba.

Túravezető: Petres Éva

Segédtúravezetők: Tamás Réka, Csiszer Zsuzsanna