9. Történelem és legendák

Túránk kiindulópontja Bálványosfürdő, amely Torja községhez tartozik, és a térség egyik legismertebb gyógyüdülőhelye. A település története három egykor virágzó fürdőtelep egyesülésével fonódik össze: a Bálványosi-hágón található hajdani Torjai Büdösfürdő, az 1895-ben, a Csomád-hegy lábánál létrejött Csiszárfürdő, valamint az egykori Várpadfürdő alkotja azt a természeti és történelmi mozaikot, amely a helyszín egyedülálló karakterét adja. Bálványosfürdő híres szénsavas és kénes forrásairól, amelyek gyógyhatása évszázadok óta vonzza a látogatókat.

Utunk a kék sáv turistajelzést követve vezet keresztül a sűrű, misztikus hangulatot árasztó lomberdőn, amelynek lombkoronája védelmezőn borul fölénk, miközben fokozatosan kapaszkodunk fel első úti célunkhoz, Bálványosvárhoz. A vár romjai a történelem néma tanúiként állnak a magasban, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul elénk. A középkori erődítményt valószínűleg a XIII. században emelték, és egyes legendák szerint a tatárjárás idején is menedéket nyújtott az itt élők számára. A hely szelleme megihlette Jókai Mórt is, aki a „Bálványosvár” című regényében örökítette meg a vár köré szövődött mondákat, misztikus atmoszférát kölcsönözve a helyszínnek.

A várból tovább indulva a kék sáv jelzésen haladunk végig a hegygerincen, ahonnan lépésről lépésre kibontakozik előttünk a Kárpátok hatalmas ölelése. Egy újabb, erőt próbáló kapaszkodó után elérkezünk a Cecele csúcsára, amely 1094 méter magasságával emelkedik ki a tájból. A források eltérő módon sorolják be a hegyet: egyesek szerint a Csíki-havasok legnyugatibb csúcsa, míg mások a Torjai-hegység részeként tartják számon. A Cecele csúcsáról páratlan panoráma tárul elénk: a Dél-Hargita erdős vonulatai, a vulkanikus eredetű Csomád-hegység, a Kászoni-havasok, valamint az Alcsíki- és Kászoni-medence festői látványa kíséri tekintetünket. Tiszta időben a szemhatár peremén felsejlenek a Déli-Kárpátok bércei, a Hagymás-hegység sziklás vonulatai, valamint a Háromszéki-havasok. Az ikonikus Nagysomlyó kúpja innen is jól kivehető, akárcsak számos más környező hegycsúcsról.

A Cecelén tett kitérő után folytatjuk utunkat a kék sáv jelzés mentén, amely végül elvezet minket a történelmi jelentőségű Nyergestetőre. Időutazásunk során a XII. századi Bálványosvárból egyenesen a XIX. század viharos eseményei közé csöppenünk. Nyergestető a Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti vízválasztón helyezkedik el, és évszázadokon át stratégiai jelentőségű védelmi pontként szolgált. Tatár- és törökdúlások idején is véres csaták színtere volt, de leginkább az 1848-49-es szabadságharc során vívott hősies ütközet tette halhatatlanná. 1849. augusztus 1-jén a túlerőben lévő osztrák és orosz seregek ellen Tuzson János alezredes vezette székely honvédek élet-halál harcot vívtak. Bár az ellenség számbeli fölénye miatt a magyar védők végül kénytelenek voltak visszavonulni, bátorságuk és önfeláldozásuk örökre beírta nevüket a történelem lapjaira. Az itt elesett hősök emlékét 1896-ban emelt emlékoszlop őrzi, amely azóta is a székely nép szabadságszeretetének szimbóluma.

A túra során nemcsak természeti szépségekben gyönyörködhetünk, hanem a táj minden pontja történelmi és kulturális örökséget hordoz, amely méltó tiszteletadás az itt élt és harcolt elődeink emlékének.

Túravezetők: László Ilona, László Csaba

Segédtúravezető: Dóczi Jolán