16. Jád völgye

Túránk fő attrakciója a Királyerdő-hegységben az Acre Polje lesz (polje: karsztos területeken, főleg dolinák összeolvadásából keletkezett medence). Nagyjából a Jád-völgyi víztározó bal partjától nyugatra helyezkedik el, a Leșu-patak – Nyers-kő (954 m) – Holdringató (1027 m) – Bulz-kő (780 m) – Jád-patak – Jád-völgyi víztározó vége által behatárolt területen (kb. 825-875 m magasságban).

Ez egy több mint 2 km² területű zárt, karsztos medence, egy nyílt legelő, így jól látszanak benne a dolinák tucatjai. Északkeleti oldalában találjuk a Nyers-kői „Templom”-barlangot az impozáns névadó szikla alatt. A barlangban tűnnek el a polje és a környező hegyek vizei, majd a légvonalban kb. 2 km-re lévő Tutajos-forrásbarlangban törnek a felszínre. Néhány éve egy nagyszabású erdőtelepítési programnak köszönhetően több ezer facsemetét ültettek el a környéken.

Többnyire kényelmesen járható utakon megyünk majd. A turistajelzések jól láthatóak, de mivel lesznek jelzetlen részek is, nem ajánlatos a csoporttól elszakadni, mert könnyen tévútra keveredhet az, aki nem ismeri a túra útvonalát.

A Jád-patak Biharfüreden ered és Csarnóháza előtt ömlik a Sebes-Körösbe. Gyalogtúránkat a Jád-völgyi víztározó melletti Leșu Motel parkolójából indítjuk; először a völgygát aljához érünk le, majd egy lengőhídon át eljutunk a Leșu-patak völgyébe, ahol már a piros háromszög turistajelzést követve haladunk tovább.

A nyári kánikulában üdítő hatású lesz a csörgedező patak hangja. Utunkat látványos sziklafalak, valamint fenyő- és lombhullató erdők szegélyezik. Több barlang is található ezen a szakaszon, az Alpinisták-barlangja, a Tutajos-barlang.

Kb. 4 km után rövid pihenőt tartunk, közben felkészülünk túránk most következő részére, ugyanis elhagyjuk a turistautat, és ösvényeken, kiszáradt patakmederben, dózerutakon mászunk ki a 954 m magas Nyers-kő melletti gerincútra. Ez 200 m szintkülönbséget jelent az 1 km-es szakaszon.

A barlangot egy nagyobb jobb oldali kitérő után közelítjük meg. Így már távolabbról látható lesz a gótikus templomot idéző portál, remek fotózási lehetőségekkel. A barlang látványa rendkívül érdekes és szép; a belseje néhány kisebb teremből és egy rövid járatból áll. Az Acre Polje jellegében a pádisi Ponor-réthez hasonlítható. Nagyobb esőzések vagy hóolvadás alkalmából a barlang nem bírja elnyelni az összegyűlt vizet, ezért időszakos tó alakul ki a környékén. A barlang kora tavasszal a leglátványosabb, a nappali olvadások és az éjszakai fagyások miatt rendkívül szép jégalakzatok alakulnak ki benne.

A barlang előtti tágas, füves réten tartunk egy hosszabb ebédszünetet. El tudnánk itt tanyázni sokáig, ám a kanyargós kis patak mellett indulnunk kell tovább, hiszen a túratáv több mint a fele még hátravan. Kis kaptató után az erdőszélen még megállunk, ugyanis innen nagyon jó a rálátás az egész tájra és elbűvölő látvány tárul elénk.

Kelet felé haladva ismét rátérünk a jelzett turistaútra, majd elmegyünk a Holdringató mellett, ami a környék legmagasabb pontja (1027 m). A nap legmelegebb időszakában szép, erdős részeken haladunk át. Fára festett jelzés mutatja majd a letérőt a Bulz-kő felé. Az út tipikus középhegységi gerincvonulat, az ösvényről időnként rálátunk a közeli völgyekre és a környező hegyeket borító nagy erdőségekre. A turistaút kivezet a sziklafal tetejére. A 780 méter magasságon található Bulz-kő szikláról fantasztikus kilátás nyílik a Jád völgyére és a víztározó megmaradt részére.

A Lesi-tó valójában már csak a múlté. A gát megvan ugyan, de repedések keletkeztek rajta, ezért 2015-ben a víztározót kiürítették, az alján már csak a régi patakmederben csordogál víz. Építésének célja Nagyvárad és környéke megfelelő vízellátásának biztosítása volt, főként szárazság idején. 1973-ban avatták fel ünnepélyesen.

A túlsó parton látszó kopár részek nem mind tarvágások nyomai. 2017. szeptember 17-én, egy vasárnapi napon durva vihar söpört végig Erdélyen. 15 megye 212 települését sújtotta. Az ítéletidőben 145 személy sérült meg, közülük 8-an életüket vesztették. A Bihar-hegységnek ezen a részén is szörnyű pusztítást végzett a hatalmas intenzitású, előre nem jelzett vihar. A turistautak egy része akkor járhatatlanná vált a kidőlt fák miatt.

Ezután egy kb. 30-40 perces nehezebb rész következik, de ez most meredek ereszkedő lesz! Óvatosan megyünk majd a néhol apróköves, néhol mélyen árkolt földúton. Most jelent majd igazi segítséget a túrabot!

A továbbiakban végig turistautakon fogunk haladni. Érintjük a mézgedi Czárán-barlang felől érkező kék háromszög jelzést, majd eljutunk a Jád-völgyi víztározó végéhez, ahol az autóbusz vár majd ránk.

A leírást készítette: Reich József