23c. Alszegi kerékpártúra
32 km
6 óra
Könnyű
600 m
600 m
részletek
23c. Alszegi kerékpártúra
Túra részletei
Túravezetők
Térkép/magassággörbe:
Galéria
Leírás
23c. Alszegi kerékpártúra
Bringatúránk során Kalotaszeg Alszegnek nevezett vidékét fogjuk figyelmesebben szemügyre venni, meseszép tájaival, hagyományokat őrző apró falvaival, épített örökségével. Leszámítva 12 km köves-földes szekérutat, aszfalton fogunk tekerni, ezért mountain bike vagy akár trekking típusú kerékpárral is boldogulni fogunk.
Sztánát dél felé hagyjuk el a nemrég felújított makadámúton, és 3 km megtétele után meg is érkezünk Kalotaszeg egyik legkisebb magyar falujába, Kispetribe. Tűzvész pusztította középkori templomának helyén a 18. században emeltek új templomot, amelyet 1903-ban átépítettek. A falu egyéb érdekességének még a fedett, kiülő pados faragott kapuk számítanak. Innen aszfaltos úton biciklizünk tovább északi irányba, míg egyszer csak egy domb mögül előtűnik az erdő fái fölé magasodó Almási vár romos tornya. Itt balra fordulva és átvágva a mezőn kimászunk a nyeregbe, ahonnan rövid séta után felérünk a várromhoz. A Dezső-várnak is nevezett erődítmény helyén már 1239-ben állt egy bencés monostor, amely a tatárjárás során elpusztult. Ennek köveiből épült a vár, pontosan nem tudni mikor, csupán annyi ismeretes, hogy 1370-ben már állt. A vár eredeti méretét az erdőben itt-ott előtűnő falmaradványokból tudjuk csak sejteni, a ma látható toronyrészlet valószínűleg egy bástyának a maradványa. A vártól leereszkedünk Váralmásra, ahol elmegyünk a nagyon lepusztult Csáki-kastély mellett. A falu központjában balra fordulva az országúton tekerünk 3 km-t, majd balra fordulunk Farnas irányába. Farnason megnézzük a 16. századból származó református templomot és a mellette álló fa haranglábat, amelynek egyik érdekessége, hogy a benne levő harangok nagyobbika Mátyás-korabeli, 1475-ből való. A faluban áll még egy Szentiványi-kúria, amely most kibővítve idős otthonnak ad helyet. Továbbmenve 2 km után már Zsobokon vagyunk, ahol betérünk Gál Potyó István népi iparművész fafaragó barátunkhoz, megtekinteni a kalotaszegi népművészeti tárgyakból álló igen értékes magángyűjteményét. Megnézzük a falu templomát is, amely 1681-ben épült, tornyát 1840-ben emelték. Innen hosszasan kapaszkodva előbb a Sárvásárra vezető aszfaltos úton, majd balra fordulva egy szekérúton felérünk a vidék nevezetes magaslatára, a Riszeg-tetőre. A 745 m magas csúcsról pompás kilátás nyílik szinte az egész Kalotaszegre, dél felé előttünk Körösfő látszik, míg nyugat felé a Vigyázó büszke gerince zárja le a horizontot. Innen északkelet felé fordulva szép erdei utakon, helyenként ösvényeken ereszkedünk be a Varjúvárig. Kós Károly a kalotaszegi népi építkezés motívumait felhasználva tervezte és építette meg egykori otthonát, amelyet mi csak kívülről szemlélünk meg, majd a vasúton átkelve, még 3 km-t ereszkedve visszaérünk Sztánára a táborba.
A leírást készítette: Lázár Tibor