9. Révi-szoros

Bevezető

Körösrévről egy 1256-os feljegyzésből olvashatunk előszőr, neve a Sebes-Körösön átvezető révvel kapcsolatos. A magas hegyeiről ismert és elnevezett Erdély fennsíkjait sűrűn övezik sziklák, a Sebes-Körös völgyében a Révi-szoros volt az egyetlen hely, ahol az utazók és kereskedők át tudtak kelni, ezért gyakran emlegették Erdély sziklakapujaként. Mivel a tatárjárás következtében a Váradot és Kolozsvárt összekötő Kalotai út farönkökkel volt eltorlaszolva, a révi szoros vált a kereskedők elsődleges áruforgalmat lebonyolító színterévé. Vámszedő központ is kialakult itt, tornyot véstek a sziklafalba, amit Tündérvárnak neveztek, a torony mögötti barlang száraz bejáratánál tárolták a vámként elszedett árut.

„Évszázadok teltek el azóta, de a Tündérvár még ma is ott áll a sziklafalon, kopott falai, nagy ablakai a múltat idézik” – írja Juhász Viktor. A 19. század végén még javában tutajoztak a Sebes-Körösön, ebben az időben főként deszkát, zsindelyt szállítottak. A 21. században is felbukkannak tutajok a Körösön, de jóval ritkábban, és ezek már nem építkezéshez szükséges árut szállítanak, hanem kalandvágyó fiatalokat, vakmerő felnőtteket, hiszen ma már népszerű a vadvízi evezés, illetve kajakozás.

Legutóbb, amikor túratársaimmal lejártuk ezt az útvonalat, a Zichy-barlanghoz vezető keskeny úton számos kíváncsi turistával találkoztunk, a barlangnál pedig lelkes hemzsegés fogadott. A vársonkolyosi alagút előtt lévő meredeken felvezető ösvény egy csendesebb, ritkábban látogatott útszakasz, amely gyönyörű kilátókkal tűzdelt.

Részletes leírás

A vonatról leszállva Vársonkolyos fele indulunk, majd a Sebes-Köröshöz érve, közvetlenül a híd előtt, letérünk jobbra és a folyó jobb partján haladunk tovább. Elhagyva a folyó partját, pár száz métert a vasút mentén megyünk az alagútig. Átmenve a vasúton, a sárga pontot követve felkapaszkodunk a Révi-szoros jobb oldalán. Az út meredek, eleinte agyagos, majd pár méteren belül sziklák közt vezet. Az első kaptató után hátranézve a tájra Vársonkolyost láthatjuk, a távolban pedig a Kalota-havas-csúcsot (Vlegyásza/Vigyázó-hegység, 1836 m). Előttünk a Révi-szoros kezd kibontakozni. Tovább emelkedünk a Czárán Gyula kilátók mentén, majd a Măgura-csúcs (565 m) közelében leereszkedünk az erdőn keresztül a Menekültek barlangját útba ejtve, a Kereszt-kilátóig (Stanul Stupului). Itt megállunk egy rövid uzsonna szünetre. A kiugró sziklatömbről rálátunk az alattunk elkígyózó Sebes-Körösre és a vasútra, illetve az alagút kijáratára.

A sárga és kék jelzések a Kereszt-kilátónál (Stanul Stupului) találkoznak és egy ideig együtt haladnak tovább. Miután különválik a két útvonal, mi a kék pontot követjük Körösrév irányába. Következő kilátópontunk a Tündérvár fölött lesz, innen látni fogjuk a második alagút kijáratát, a Tündérvártól induló Via Ferratát és a Révi-szoros Rév felőli végét. A jobboldali gerincről a révi sportpálya mellett ereszkedünk le és indulunk be a szorosba. Mielőtt áttérnénk a szoros bal felére, alkalmunk adódik feltölteni vizes üvegeinket a Pogyiró forrásbarlangnál (Pestera Podireului II), más vízforrást nem érintünk utunkon.

Pár száz métert haladva a vasút mentén elérkezünk a hídhoz, ami átvezet a Sebes-Körösön, innen utunk a folyó mentén, a dupla piros pont jelzésen halad egészen és a Zichy-cseppkőbarlangig érintve a Révi menedékházat is. Ebédszünet közben meg lehet tekinteni a Révi-vízesést, ami jelenleg csak a Körös túloldaláról, a vasútállomás közeléből látható.

Pihenés után a piros háromszöggel jelzett úton indulunk tovább a folyó bal partján. Újabb emelkedő következik, aminek nagyjából felénél elhaladunk a Déli kilátónál (Belvedere Peretele Melcului). Ez lesz egyedüli kilátónk a szorosra a baloldali gerincről, láthatjuk a jobboldali gerincen megtett utunk egy részét, a kanyargó folyót és a vasutat, illetve a Révi menedékházat. A kilátót elhagyva tovább emelkedünk, követve a piros háromszög jelzést, amíg felérünk a baloldali gerinc tetejére (680 m). Az erdőből kiérve a Dombrét (Dealu Popii) irányába indulunk el, majd a Pojorâta tanyái közt balra leereszkedünk Vársonkolyosra. Itt a sziklás szorost erdővel és legelőkkel borított dombok váltják fel, a távolban pedig újra láthatóak a Vlegyásza/Vigyázó hegység vonulatai.

Fontos tudnivalók:

• Kötelező a túracipő/túrabakancs, ajánlott a túrabot, mivel a túra nagy része köves, sziklás, helyenként agyagos, csúszós és keskeny ösvényeken halad.
• Sajnos sok a kullancs ezen a szakaszon, ezért ajánlott a hosszúszárú nadrág / hosszú zokni / kullancs elleni spray.
• A túra első szakaszán főleg napon haladunk, ajánlott a napkrém és fejvédő (sapka / kalap / kendő).
• A barlangban hideg van (9 – 12 °C) ezért ajánlott felső vagy esőköpeny /szélkabát.
• Vízvételi lehetőség csak egy lesz, az első 7 km után a Pogyiró forrásbarlangnál (Pestera Podireului II).

*Megjegyzés: a túra részleteinél megjelentetett távba beleszámoltuk a sátortábor – sztánai vonatállomás távot is (2×3 km), a menetidőbe pedig a plusz 1,5 órát.

A leírást készítették: Kacsó Tímea, Balázs Aletta, Deák Zsuzsa