23a. Felszegi kerékpártúra
52 km
8 óra
Közepes
800 m
800 m
részletek
23a. Felszegi kerékpártúra
Túra részletei
Túravezetők
Térkép/magassággörbe:
Galéria
Leírás
23a. Felszegi kerékpártúra
Kerékpártúránk során Kalotaszeg Felszegnek nevezett vidékét fogjuk tüzetesebben szemügyre venni, varázslatos tájaival, hagyományokat őrző falvaival, épített örökségével. Leszámítva 12 km köves-földes szekérutat, aszfalton fogunk tekerni, ezért mountain bike vagy akár trekking típusú kerékpárral is boldogulni fogunk.
Indulás után Sztánát a Zsobokra vezető úton hagyjuk el, majd Zsobokra beérve rögtön jobbra fordulunk Farnas irányába. Farnasról a mezőn át egy szekérúton megyünk Magyarbikalra. A dimbes-dombos, kanyargó utcákon áthaladva, immár aszfaltozott úton érünk be Kalotaszeg fővárosába, Bánffyhunyadra. A vasutat a sorompós átkelőnél keresztezve megérkezünk a központba, ahol körbejárjuk a XIII. századból származó impozáns, gótikus stílusú református templomot. Innen kb. 6 km-t biciklizünk Kalotaszentkirályig, a környék egyetlen kerékpárútján, amelynek érdekessége, hogy a régi Bánffyhunyad–Kiskalota vasúti szárnyvonal töltésén alakították ki. Kalotaszentkirályon a pompás házakon, faragott kapukon kívül megnézzük a 12. századi erődített jellegű, ma már református templomot, amelynek tornyát a vidékre oly jellemző, szép zsindelyborítású karcsú fiatornyos sisakfedél fedi. A Kalota-patak mentén haladunk tovább a többségében románok lakta Nagykalotáig, ahol balra fordulunk Magyarvalkó irányába. Kalotaszeg legfestőibb fekvésű falujának négyfiatornyos 13. századi temploma már messziről szembetűnik. Kerékpárjainkat a református parókiánál hagyva kimászunk a dombon álló, bástyás védőfal övezte templomhoz. A templomot még román stílusban kezdték építeni, majd a 15. században csúcsíves gótikussá alakították. Kő szószékét a 18. században készítette Süveges mester, kazettás mennyezetét Umlingék festették. Kelet felé haladunk tovább és felkapaszkodunk túránk legmagasabb pontjáig, a Sulyom-domb melletti 810 m-es hágóra, ahonnan leszáguldunk Magyargyerőmonostorra. Református műemléktemploma szintén védőfallal van körülvéve, legrégebbi említése 1196-ból való, a román kortól a gótikán át a barokkig minden stílusjegy megtalálható rajta. Eredeti két tornya közül ma már csak egy áll, amelyet négyfiatornyos, zsindelyborítású karcsú sisak fed. Továbbhaladva északkelet felé Magyargyerőmonostor határában tartunk egy kis szemlélődést egy geológiai és történelmi érdekességnél. Erdőfalván átmenve a hágónál letérünk az aszfaltozott útról balra, hogy észak felé egy szekérúton átvágva a legelőkön Körösfő felső végénél kiérjünk az E60-as országútra. Nagy körültekintéssel balra fordulva óvatosan eltekerünk 300 m-t, majd jobbra fordulunk Kalotanádas irányába. Nem megyünk be a faluba, hanem egy letérőnél balra ismét egy szekérútra fordulunk és Kalotanádast enyhén madártávlatból szemlélve a Csiga-domb oldalában elbiciklizgetünk a Varjúvárig. Kós Károly a kalotaszegi népi építkezés motívumait felhasználva tervezte és építette meg egykori otthonát, amelyet mi csak kívülről szemlélünk meg, majd a vasúton átkelve még 3 km-t ereszkedve visszaérünk Sztánára a táborba.
A leírást készítette: LázárTibor