17. Meszes-hegység
14 km
8 óra
Közepes
765 m
835 m
részletek
17. Meszes-hegység
Túra részletei
Túravezetők



Térkép/magassággörbe:
Galéria

Leírás
17. Meszes-hegység
A Meszes-hegység több elkülönülő részből áll, a legdélibb gerince a Gereben-hegy (972 m), ezt fogjuk bejárni. A Meszesnek ezt a részét délen a Sebes-Körös határolja, északon pedig a Pojku-patak (Valea Poicului). Ettől északra található a Perjei Magura, mely a maga 996 m-es csúcsával a hegység legmagasabb pontja. Innen tovább, északkeletre csökken a magassága egészen a Szamosnak a zsibói áttöréséig, amit Meszes-kapunak is neveznek, talán innen ered a hegység neve. Átlagos magasságát 700 méterre teszik, többnyire völgyekkel bőségesen tagolt hegység.
„A hegység geológiai alakulását tekintve elég változatos. Fő gerincze a legrégibb üledékes kőzetekből (csillámpala, fillit stb.) áll, a melyekhez ó-harmadkori képződmények (homokkő, mészkő stb.) csatlakoznak. Bővelkedik építésre alkalmas kitűnő kőanyagokkal, sok gipszszel, mészkővel, melyeket azonban mindeddig kevéssé értékesítettek; van benne majolika-gyártásra alkalmas agyag és van kőszén is.” (Forrás: arcanum.com, Kézikönyvtár. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek. A Bihar-hegységtől a Radnai havasokig. Szilágymegye Kincs Gyulától, 1896).
A gyalogtúra kiindulópontja Hodosfalva (Hodișu) központja, az ortodox templom előtti tér (46°54’29”; 22°54’35”, tszf. 615 m), végpontja pedig a 108A-jelű, Csucsa (Ciucea) – Alsóegregy (Românași) közti megyei út melletti menedékház (Cabana lui Ionică) közvetlen közelében a Poicu-patak völgyébe érő makadámút vége (46°59’21”; 22°53’05”, tszf. 545 m). E két pont között végig erdőkitermelési úton haladunk, az első negyedrész jellege inkább emelkedő (kb. 300 m), aztán a gerincen mérsékeltebb emelkedő-ereszkedő részek után eljutunk a túra legmagasabb pontjához, a Gereben-csúcsra (Vârful Grebeni, 972 m). Innen a gerincen haladva lassan ereszkedünk, majd egy kis emelkedő után az útvonal utolsó negyede ereszkedő (kb. 400 m).
A gyalogtúra első negyede füves területen, középső fele erdős-legelős részeken, az utolsó negyede pedig erdőben halad. Tavasszal a gerincen előbb hóvirágokra, krókuszokra találhatunk, majd a Gereben-csúcs alatt megjelennek a tőzikék, amelyek kisebb-nagyobb csoportokban sokáig megtalálhatók a gyalogút mentén vagy kissé távolabb. Helyenként krókuszokkal színesített legelők is vannak.
A leírást készítette: Mezei Elemér