10 Fekete-rez–Maros-forrás-túra

A Maros folyó a maga szinte 790 km-es hosszával a Kárpát-medence, ezen belül pedig Erdély egyik legmeghatározóbb folyója, amely a Gyergyó-havasokban, a Fekete-rez (1538 m) csúcsának közelében ered, 1485 méter magasságból. Átszeli keresztben Erdélyt a maga csendes folyásával, és a Tiszába ömlik Szeged városánál.

A Gyergyói-havasokban van a forrása a két nagy folyónak, a Marosnak és az Oltnak, melyekhez még legenda is kötődik. A Maros a csendes, békés, nem törtető lány, aki nem követi lánytestvérét, az Oltot, aki harciasan, hegyeknek nekifutva, igyekszik minél hamarabb teljesíteni a felvállalt küldetést, hogy meglátogassák édesapjukat a Fekete-tengernél.

A Gyergyói-havasok gyűrődéses hegység, melynek nagy része kristályos pala, benne helyenként kristályos mészkő- és dolomitlencsék is előfordulnak. A Fekete-rez a Gyergyói-havasok déli részének kiemelkedő csúcsa a Sipos (1568 m) szomszédságában. Északkeleti oldalában ered az Olt folyó. A Maros név eredetével kapcsolatosan jó tudni, hogy már az ókorban, a görög Hérodotosz írásaiban megjelenik a Marisz (Μάρις) név.

Ez a túra közepes nehézségű körtúra, ami nagyon szép kilátásra ad lehetőséget, mind a Gyergyói-, mint a Csíki-medence északi részére. A busz elvisz bennünket Vaslábra, melynek a Súgó-barlang felől befolyó patak nevéhez fűződő Heveder részét elhagyva a Kisheveder-patak mentén indulunk neki a hegynek, amíg el nem érjük a Lok-patak és a Súgó-patak találkozását. Innen kezdődik a gyalogtúra. A Sipos és a Fekete-rez között folyó Lok-patak mentén megyünk, lassan emelkedve. Ez a völgy többnyire árnyékos, vadregényes hangulatú és jól járható földút vezet a patak mentén. Olyan 1,5 km után kezd el beszűkülni az út, majd hamarosan elérkezünk a Balogh-pataki elágazáshoz, ahol megnyílik egy picit a völgy. Itt jobbra átmegyünk a Lok-patakon, s haladunk a Balogh-patak sötét, sűrű erdő által bezárt völgyén felfelé. Eleinte még csörgedezik a víz az útnak egyre kevésbé nevezhető járás mentén, amit széldöntés következtében, fatörzsek szelnek keresztbe. Folyamatos, de nem túl meredek az emelkedés egy víz által kimosott sziklás ösvényen. A Balogh-pataki leágazástól számított újabb 1,5–2 km után kezd kinyílni a völgy, megjelennek a tisztások a fenyvesek között, s hamarosan egy erős balra kanyarodással megérkezünk a Fekete-rez pusztájába. Idáig összesen 1,5-2 órát gyalogolunk.

Egy kis pihenőt tartunk a Fekete-rez felé ívelő kaptató előtt, s gyönyörködünk az erdő széléből elénk táruló csodálatos látványban, amit egy esztena ékesít a nagy itatóvályúkkal. Innen egy ideig a sűrű erdőben visz meredeken az út, majd a széldöntésnek köszönhetően kinyílik a látóhatár, s látni lehet a Gyergyói-medencét a környező hegyekkel. Hamarosan megérkezünk a Maros-forrás felé vezető eltérőhöz, ahol nem állunk meg, hanem továbbmegyünk az immáron enyhe emelkedőn 10 percet, míg elérjük a Fekete-rez csúcsát (1538 m). Itt egy fotó erejéig megállunk, de mivel erdős csúcsról beszélünk, nincs kilátás, fordulunk is vissza a Maros-forrási eltérőhöz. Itt letáborozunk, tüzet gyújtunk, s ha az idő is engedi, ebédelünk, szalonnát sütünk, miközben kisebb csoportokkal bemegyünk a Maros-forráshoz.

Miután mindenkinek sikerült meglátogatnia a forrást, elfogyasztani ebédjét, elindulunk visszafelé ugyanazon az úton, ahol feljöttünk, és olyan 15–20 perc múlva vissza is érünk a Fekete-rez pusztájához. Innen már nem megyünk vissza a Balogh-patak völgye felé, hanem egyenesen továbbmegyünk a Bükkfő-puszta irányába, ahonnan hosszasan gyönyörködhetünk Marosfő település völgyeiben, a távolban meghúzódó Hargita-vonulatban, a Csíki-medencében, a Görgényekben.

Kellemes 20–30 perces séta után az út lejteni kezd az erdő között. Egy elég meredek, köves, vízmosott, vápás úton megyünk befelé egy pár kilométert, amikor megpillantjuk a hevederi házakat. Nemsokára megérkezünk a Súgó-barlang felé vezető Heveder utcába, ahonnan balra térve az úton lefelé haladunk, s pár perc múlva elérjük a Czink-tanyát, amely a gyalogtúránk végcélja.