17. Délhegy-túra ( Görgényi-havasok )

A Délhegy a Görgényi-havasok egyik jellegzetes csúcsa, amely 1694 méteres magasságával őrzi a Gyergyói-medence déli peremét. Gyergyócsomafalva határában emelkedik, vulkanikus eredetű hegyként egy hajdani kráter peremének része. Bár csúcsát sűrű erdő borítja, sziklás kilátópontjairól lenyűgöző panoráma tárul a környező hegységekre és a medencére, így a Délhegy nemcsak földrajzi, hanem turisztikai szempontból is kiemelkedő célpont.

Túránk a Libán-tetőről indul, ahonnan a kék sáv jelzést követjük. A Libáni-hágó érdekessége, hogy ez választja el a Hargita-hegységet a Görgényi-havasoktól, és itt akkor is süt a nap, ha a Gyergyói-medencét sűrű köd lepi el. Túránk elején hétvégi házak között haladunk, az emelkedő itt nagyon enyhe. Erdei ösvényeken sétálva, kb. 800 méter után lesz az első eltérőnk balra, ahol az emelkedő még mindig enyhe, a terep viszont már köves. Az út kicsit beszűkül, de ez a szakasz nem hosszú. Felfelé haladva az emelkedőn, visszatekintve megpillantjuk a Nagy-Hagymás egy részét, az Öcsémet és a Naskalat is szépen látszik. Bal oldalt a fák között a Madarasi-Hargita kukucskál ki.

1,7 km gyaloglás után érünk el ismét egy eltérőt, ahonnan jobbra tartva érünk be egy erdőbe, és folytatjuk utunkat a Délhegy irányába. Nagyjából 2 km után elérjük az első pihenőt, 1288 m-en vagyunk, itt lehet vizet inni, csokit enni, majd a Bucsin-tető irányába megyünk tovább. Egy fél km gyaloglás után megállunk elfogyasztani a reggelit.

Reggeli után ismét árnyékos, erdei terep következik, enyhe és fokozatos emelkedővel. Másfél kilométert haladunk tovább egy öreg erdőben, aztán elérjük a Csudáló mezejét. Pár méter meredek emelkedő után a hátunk mögött feltűnik a Hargita-hegység, enyhén jobbra pedig a Fogarasi-havasok impozáns vonulata rajzolódik ki. Balra tekintve a Csíki-havasok, a Pogány-havas, a Kis-Pogány-havas, a Madarasi-Hargita látszik, jobbra pedig az udvarhelyi Budvár, háttérben a brassói hegyekkel. Innen a Fogarasi-havasok látszanak a legjobban. Mivel a Csudáló-mezőn vagyunk, tartunk egy kis „csudálkozó” (csodálkozó) pihenőt.

A Csudáló-mezőn áthaladva beérünk egy erdőbe, ahonnan azonnal jobbra kanyarodva tűnik fel a Csudáló-kőre vezető ösvény. Ahogy kiérünk ebből a sűrűbb részből, feltűnik úti célunk, a Délhegy csúcsa. Megyünk tovább, és pár perc múlva szépen kinyílik a terep: a brassói hegyekből még több látszik, feltűnik a Bucsecs, a Királykő hatalmas sziklái, és még mindig láthatjuk a Fogarasi-havasokat. Persze, ehhez mindenképp tiszta időjárás szükséges. Hozzánk közelebb a Zetelaki víztározó vize csillan meg a dombok között.

6,5 km-t követően érjük el azt az eltérőt, ami már a csúcsra vezet, és meredek oldalon kapaszkodunk fel. Itt két helyen is van technikásabb rész, ugyanis nagyobb köveken kell átmászni. A látvány viszont mindenért kárpótol, fantasztikus kilátás nyílik a Csalhó masszívumára, a Hagymás-hegységre és a Gyergyói-havasokra, de feltűnnek a gyimesi hegyek is. A völgyben látszanak a Gyergyói-medence falvai és városa. A csodálatos panorámát nézve elfogyasszuk az ebédünket.

Innen már közel van a csúcs, pár perc alatt érjük el a Délhegy legmagasabb pontját (1694 m). Összesen 8 km-et tettünk meg a csúcsig. Köves, erdei ösvényen indulunk lefelé. Időnként felbukkan még egy-egy rész a kilátásból, majd a fák eltakarják, és elköszönünk a kilátástól. 3 km ereszkedés után különleges helyre érkezünk, megnézzük Jézusnak a csomafalvi erdőben hagyott lábnyomát.

További 3 km ereszkedés következik, a csomafalvi Veresvirág sípálya mellett haladunk el, és érkezünk meg az ottani vendéglőhöz, ahonnan a busz visszavisz a táborba.

Köllő Félix