23. A csodálatos Maros – szoros és a Görgény – völgye

Utunk olyan vidékeken visz végig, ahol a csodálatos természeti szépségek, az itt élő nemzetiségek (magyar, román, szász) és vallási felekezetek (római katolikus, ortodox, görögkatolikus, református, evangélikus) együttélése bár évszázados múltra tekint vissza, nem volt mindig felhőtlen.

Első megállónk Galócás. A 2004-ben felszentelt római katolikus templomának tervét az olasz Gennaro Lamagna építészmérnök és restaurátor készítette. A templombelső festményei magyar szenteket és boldoggá avatottakat ábrázolnak.

Innen az alig pár km-re levő Maroshévízre (Toplica) érkezünk. Turisztikai csomópont, termálvizeiről híres. A Bánffy és Urmánczy termálvizes strandok nagyon látogatottak. Természeti ritkaságnak számít az egy mészkőfalon 8–10 m magasságból fátyolszerűen lezúduló termál vízesés. Télen a legnagyobb hidegben is vize 18–20 ºC-os. Ilyen Európában még csak egy van, az olaszországi Toscana tartományban.

Meglátogatjuk a 20. század elején épült Urmánczy-kastélyt. A magyar–örmény Urmánczy család nagy támogatója volt a vidék kultúrájának. Urmánczy Nándor a szászrégeni kerület parlamenti képviselője volt a monarchia idején, később az Ereklyés Országzászló Mozgalom létrehozója.

Maroshévíz után a Maros völgye összeszűkül. A Maros-szorosba érkeztünk. A Görgényi- és a Kelemen-havasok között, mintegy 20 km-en meredek sziklaletörések és erdőségek között kanyarog a Maros, az országút és a vasút. Legszebb és legszűkebb része a Szalárd-patak beömlésénél levő Hétsziklák völgye. Itt rövid időre megállunk, hogy megcsodáljuk a regényes sziklákat és emlékezzünk az 1944. október 8-i nagy ütközetre. Ugyanakkor utunk folyamán betekintést kapunk a több évszázados Maroson való tutajozásról is.

Bisztránál a Maros völgye kitágul és a Szászrégeni-dombság tárul elénk. Marosvécs községben állunk meg. Meglátogatjuk a vécsi várat, amely II. Endre király idejében (1205–1235) már állott. A várnak nagyon sok tulajdonosa volt: Kendi Ferenc, a Losoncziak, a Bánffyak, Ongor János, Szobi Mihály, Báthory Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákócziak. II. Rákóczi György fejedelem a várat Kemény Jánosnak, a későbbi fejedelemnek adta. Ettől kezdve közel 300 éven át a Kemény család birtokolta. A várkastély művelődéstörténeti szerepe nagy jelentőségű. Kemény János (1903–1971) író kezdeményezésére itt alakult meg az Erdélyi Helikon Társaság 1926-ban, és a kastély kertjében tartotta évi közgyűléseit. A dendrológiai parkban látható Kós Károlynak a Kuncz Aladár emlékére tervezett kőasztala. Közelében van Kemény János sírja, és itt kapott nyughelyet a Wass Albert hamvait őrző urna is.

Utunk következő állomása Szászrégen. A város a Mezőség peremén, a Görgényi-havasok aljában, a Maros és a Görgény folyó összefolyásánál fekszik. A mai értelemben vett Régen az egymással összeépült Szász- és Magyarrégenből alakult ki 1926-ban. Első írásos említése 1228-ból van. Fejlődésére nagy hatással volt az idetelepített szász kézműves közösség. 1330-ban már esperességet és iskolát létesítettek. A város sokáig a Losonczi család birtoka volt.

Régen nevezetességei a templomok, közülük az evangélikus templomot látogatjuk meg. 1330-ban épült Miklós plébános idejében gótikus stílusban. A szászok 1551-ben elfogadták a lutheri tanokat, és ekkor lett a templom evangélikus. 1661-ben Kemény Jánost itt választották Erdély fejedelmévé. 1708-ban tűzvész pusztította. 1848. november 2-án egy tűzvész elpusztította az összes faszerkezetet, beleértve az oltárt, a szószéket, az orgonát. 1944-ben a régeni szászok 90 százaléka elmenekült, és csak 25 százaléka tért vissza. 1999-ben a kivándorolt hívek segítségével megjavították a fedélzetet.

Szászrégenből kelet felé, a természetvédelmi Mocsár-erdőt átszelve, az 55 km hosszú, Marosba ömlő Görgény folyó völgyébe érünk. Az itteni tíz település közül történelmi múltja miatt a legismertebb Görgényszentimre. Régebb váráról és kastélyáról volt híres. A várat már a 13. században említik. Hunyadi János kettős falrendszerrel erősítette meg. Szapolyai János, Bethlen Gábor, de főleg I. Rákóczi György fejedelem (1630–1648) Erdély egyik legerősebb várává tette. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt többször cserélt gazdát. 1708-ban az ötszörös túlerőben levő sereg elfoglalta és lerombolta.

A várkastély építéséről pontos adataink nincsenek, de az 1760–70-es években Bornemissza János kancellár és három fia kapta tulajdonba 99 évre. Barokk stílusban épült, olasz mesterek is dolgoztak rajta. 1881-ben a Habsburg család megvásárolta, mivel Rudolf trónörökös kedvenc vadászhelye volt a Görgény. 1893-ban erdészeti iskola létesült a kastélyban, amelyet nemrég költöztettek ki egy új épületbe. A kastély mellett látható a dendrológiai park, amelyben mintegy 29 egzotikus fafajta 100 fája látható.

A vadban gazdag Görgény mindig magyar királyok, erdélyi fejedelmek, főnemesek kedvelt vadászó helye volt. Itt járt Rudolf trónörökös, VII. Edward angol király, Petar Karagyorgyevics szerb király, Ferdinánd román király. Erzsébet (Sissi) magyar királyné is tartózkodott a görgényszentimrei kastélyban, és egy medvevadászaton is részt vett. Lövése nem talált, és a feldühödött vad rátámadt. Egy Nichifor nevű román vadásznak, aki a kíséretében volt, sikerült leterítenie a medvét.

Görgényszentimréről a Szováta, Parajd, Bucsin-tető útvonalon térünk vissza a táborba.

Laczkó-Szentmiklósi Endre