16 Székelyvarság–Zsindelyország-túra
15 km
8 óra
Könnyű
140 m
140 m
részletek
16 Székelyvarság–Zsindelyország-túra
Túra részletei
Túravezetők
Térkép/magassággörbe:

Leírás
16 Székelyvarság–Zsindelyország-túra
Székelyvarság hegyeiben járunk, azon a vidéken, ahol a sűrű fenyvesek, a havasi rétek és a csendes völgyek együtt formálták az itt élők életét. Ez a táj Nyirő József szülőföldjéhez is kötődik, s írásaiban ugyanilyen élőn jelenik meg a hegyek közelsége és az ember földhöz való ragaszkodása. Az ösvényeken haladva nemcsak természeti szépségek tárulnak fel, hanem egy különleges székely világ emlékei is. A hegyek között megbúvó tisztások és patakok ma is azt az ősi szabadságérzetet őrzik, amely az Uz Bence lapjain is visszaköszön. Ez a túra egyszerre kínál feltöltődést, elcsendesedést, és betekintést ad Székelyföld múltjába és szellemi örökségébe is.
Székelyvarság a Görgényi-havasok lábánál elterülő legelők, kaszálók és erdők övezte medence. Hegyi szórványtelepülésből alakult önálló község. Legfontosabb tanyabokrok: Tisztás, Központ, Sólyomkő, Nagykút, Forrásköze, Tálasbérce, Bagzos és Küküllő.
Tartod vára (a Tartod-patak és a Nagy-Küküllő összefolyásánál áll), akár a szomszédos Firtos vára, Rapsonné és a székelyudvarhelyi Budvár, a 11–12. századi magyar királyság határvédő várláncolatának láncszemeként létezett.
Gyalogtúránk kiindulópontja a Csorgókő Panzió. 300 m aszfaltút után elérjük a Nagykúti letérőt. Itt megállunk Bálint Vencel házánál, ahol megnézzük a több mint 200 éves, eredeti formájában megmaradt vízimalmot. Lassú emelkedéssel elindulunk, a Sólyomkőt és a Kopjáskertet érintve, a Csorgókő-vízeséshez. Kétteraszos vízesés, amely hét forrásból ered és hét métert hull alá. Innen még mindig erdei úton haladva, enyhe emelkedővel elérjük Jézus kútját. Itt megtölthetjük kulacsainkat, és további 300 méter után felérünk a Tálasbérce tanyabokorba.
Ellátogatunk a Parlamentbe, itt Tamás Géza bemutatja a pattintott zsindely készítését (kérésre friss lángos is kapható). Jó 1 km után elérjük a Tálasbérci kilátót (Mutatót), ahonnan tiszta idő esetén belátni az egész szórványtelepülést és a Fogarasi-havasokat is.
Erdő között beereszkedünk a tisztás aljára, majd 300 m aszfaltút után elérünk Uz Bence sírjához.
Nyirő József erdélyi magyar író nevéhez huszonnégy szépirodalmi alkotás fűződik, amelyekben az erdélyi havasokon élő, székelyföldi emberek, favágók, pásztorok, szénégetők életét mutatja be.
A varságiak büszkék, hogy Nyirő itteni emberekről mintázta a székely figurát, aki talpraesett, eszes, mindig újrakezdő, bújában is nevető és szinte mesés. … Folytatjuk utunkat a Bagzosi tanyavilágban, ahol útba ejtjük az Uz Bence tanyáját jelző emlékkövet. Három kilométer után elérjük a Bagzosi kilátót.
Rövid erdei ereszkedő után visszaérünk az autóbuszhoz.
Nagy Katalin Fotók: később, a tavaszi túra után

