22 Gyergyói körjárat

Gyergyó elsősorban lelki térképen rajzolható meg. A hely szülöttjeinek könnyedén, másnak nehezebben, hiszen a Maroshévízi-medencéig, amitől a Várhegy választja el, régebbi települései mind – a pontosabban fogalmazóknak ma is – a Gyergyó előnévvel szerepelnek. (Gyergyóvaslábtól Gyergyóhodosig, de még Gyergyóditró szomszédjai: a Kis-Beszterce völgyében található Gyergyótölgyes, Gyergyóholló, valamint Gyergyóborszék is. Valamennyinek egy a történelme örömben és bánatban egyaránt. 1920 óta csak egy esetben van más-más érzés).

Gyergyó a Gyergyói-havasok és a Görgényi-havasok védő markában, Isten tenyerén található. Az a tény, hogy valamennyi települése legalább 750 méterrel a tengerszint fölött, kiirtott őserdők helyén alakult ki azt is meghatározta, hogy népe miként tudta túlélni mintegy 1000 esztendőn át az idők szeszélyes változásait. Ez aligha a virágzó mezőgazdaságot, netán a búzatermesztést jelentette. Már csak az évi 10 oC fokot meg nem haladó átlaghőmérséklet okán sem.

Az első székely helyfoglalók – írásos emlékek, az 1332–34-es pápai tizedjegyzék alapján – a Gyergyószentmiklóst, Gyergyóalfalut és Gyergyószárhegyet később benépesítők ősei voltak.

Mi egy kicsit régebbinek érezzük szívünkben a megjelenésünket. Akár 200–250 évet is előbbre tekintve, hiszen a tizedjegyzék már római katolikus lelkipásztorral rendelkező közösséget vett számba.

Körutunk során, ami alig lesz több 100 kilométer autóbusszal, mesék világába illő történetekkel is megismerkedünk, s nem lennénk Székelyföldön, ha álmosító meséinket időnként nem tűzdelnénk meg adomákkal, tréfás történetekkel, anekdotákkal, népdalokkal, amik a gyergyóiak lelkiségének olyan virágai, amelyek soha el nem hervadnak.

Mivel a tábor székhelye Gyergyócsomafalva, körutunk innen indul, és ide érkezik.

Gyergyóalfalu

Első megállónk három kilométernyire található.

Az egymást keresztező utak 750 m tengerszint fölötti települése. Központjában a Szárhegy–Vasláb (126-os megyei út), illetve a Gyergyószentmiklós–Parajd közötti (13 B) országút találkozik. Innen az egész vidék települései elérhetők. Dél felé: Gyergyócsomafalva 3 km, Gyergyóújfalu 5 km, Marosfő 27 km, Sikaszó 30 km. Észak felé: Gyergyószárhegy 7 km, Gyergyóditró 16 km, Gyergyóremete 18 km. Keletre Gyergyószentmiklós 6 km, Gyilkostó üdülőtelep 35 km.

Az alfalviak azt tartják, templomuk 1213-ban épült. Vitatott ez, ám tény, hogy a torony alatti kapu román kori templom emlékét őrzi, s egyike a legértékesebb kapuknak Székelyföldön.

A templomkertben kőtáblák és emlékművek mentik a múlt jeleseit a feledéstől, a központ más jelesek szobraitól gazdag.

Középiskolája is van, de legjelentősebb vonzóhelyei az itt született képzőművészek munkáiból ízelítőt adó képzőművészeti galériák.

Kulturális élete mindig jelentős volt. Szövőasszonyai, muzsikusai, nótafái sok-sok értékkel gazdagították a magyar népművészetet.

Az idelátogató könnyen jut szálláshelyhez, hiszen az Alfaluból kitelepedettek mára faluvá alakult másfél kilométernyire fekvő Borzont helysége, amit a Maros választ el az anyafalutól, a Marostól a Bucsin-tetőig több vendéglátóhellyel, fogadóval csalogatja a kiránduló érdeklődőt. Borzont és a vidék egyik legnagyobb és legelhanyagoltabb természeti kincse a Kis-Borzont-patak, a Fehér-patak és a Maros által határolt Nyíres. Elméletileg belőle 20 hektár természetvédelmi terület kellene, hogy legyen.

Gyergyószárhegy

A Szármány-hegy alatt kiépült falut a 14. századtól jegyzik az írások. A 126-os megyei útról 7 km után a 12-es országútra térve érkezünk a szoborparkkal váró nagyközségbe. A Lázár-kastély előtt parkolunk, meglátogatjuk a kastélyt és kolostort.

Azt követően falunéző és a Művésztelep történetéhez kapcsolódó szoborpark, kolostor és templomlátogatás szerepel a programban.

A 12-es országúton közelítjük meg a következő községet, itt útba esik a Tatár-domb, ahol 15 percet időzünk.

Gyergyóditró

Néhány éve még a medence legnépesebb községe volt. Azóta helyét átadta Gyergyóremetének. Várossá alakulásáról még az 1970–80-as években sem mondtak le a vezetői.

Lovag Takó János plébánosuk szolgálata alatt, a 20. század elején nagyon szép templomot építettek Isten dicsőítésére. Jézus Szent Szíve tiszteletére emelték neogótikus és eklektikus stílusban.

1911 nyarán szentelte fel Majláth Károly Gusztáv erdélyi püspök. Papi tevékenységét itt kezdte Márton Áron, a mára legendás hírű püspök.

Ditróban a 19. század végén és a huszadik század elején jelentős a polgárosodás. Akkor újságja, olvasóköre volt, 1910-ben Petres Sándor tanítóigazgató látta vendégül a népdalt gyűjteni érkezett Kodály Zoltánt. A Gyergyói-medencében öt helységben gyűjtött: Ditróban, Gyergyóalfaluban, Gyergyóremetén, Gyergyószentmiklóson és Szárhegyen. Az itt lejegyzett balladák, keservesek, mulatónóták és tréfás dalok közül több is híres lett későbbi népdalkiadványok gyöngyszemeként. Remek feldolgozás lett A székely keserves, A három árva, Molnár Anna, Kőmíves Kelemen, Nagy Bihal Albertné, Barna Péter balladája, a Sirass, édesanyám, míg előtted járok, A búbánat keserűség, az Árva vagyok, nincs gyámolom kezdetű keserves, valamint az Asszony, asszony, ki a házból vagy akár az Egy nagy orrú bolha kezdetű dal is.

A ditrói ember meglehetősen nyugtalanná válik, ha neki nem tetsző dolgot próbálnak ráerőszakolni. Ilyen volt a szienit-ügy is. A Ditrói tömzs ugyanis világszinten is a legelőkelőbb ásványtanilag, szienitje páratlanul tiszta.

Ditró címerében nem véletlen szerepel a líra. Híresen jó zenészek, karnagyok sora indult innen, a Petres zenészdinasztia pedig közösségszervezésből is kiválót alkotott. A nagyközség kórusai, kiváltképp a Petres Lajos vezette gyermekkórusok köztudottan az ország legjobbjai voltak. A család legkisebb fia, Csaba jelentős zenepedagógusi tevékenység mellett közismert és tisztelt zeneszerző is.

Innen származott a 85 évesen Pannonhalmán 2021-ben elhunyt Gaál András festőművész, a Szárhegyi alkotótábor egyik művészeti szervezője. Állandó tárlattal tiszteleg neki a közösség, amelyet meg is látogatunk.

Jeles személyiségekre emlékezhet a falu: a feltaláló Puskás Tivadart iskolanév, az akadémikus Vendl Aladár geológus nevét – szobra melletti szülőházán – 1996-tól emléktábla is őrzi az utódok számára.

Érdekes előzmény, hogy Ditrót Szárhegyről származó családok alapították.

Gyergyóremete

1726-ig a szomszédos Ditróhoz tartozott. Ditró és Remete mindvégig szoros kapcsolata a megegyező családnevekből is megtapasztalható. A 12-es országútról nyugatra, a 153 C útra térünk. A vasúti sorompó után a Maros felé haladva a Gyergyói-medence legnagyobb községébe érünk. Nyugat és délnyugat felől a Kereszt-hegy, a Kecskekő, az Öreg-hegy csalogatja a túrázókat.

Népessége a legutóbbi népszámláláskor 6165 lélek, 99,2 százalékuk magyar nemzetiségű. Kezdetekben a tutajozás jelentette a fő gyarapodást. Gyógyvize, repülőtere, tejporgyára, szorgalmas, talpraesett, törekvő népe egy szebb jövő letéteményese. Híresek népzene-, citera- és néptánctáborai.

Remetéről visszafordulva, 18 km megtétele után érkezünk a vidék kulturális központjába.

Gyergyószentmiklós

Itt kereszteződnek a 12A és a 13B jelzésű országutak. Már most készülnek a 2032-ben 700 éves település első említésének megünneplésére.

A tengerszint fölött 810–820 méter magasan fekvő megyejogú városban 1991-ben még több mint 20 000 lelket számlálhattak össze. Lakóinak száma ma a 18 000-et sem éri el. Kitelepedés, elvándorlás eredménye a létszámcsökkenés. Nemzeti hovatartozás alapján a lakosságot magyarok, románok és romák alkotják. Felekezetileg csaknem valamennyi romániai felekezetnek vannak itt hívei. Legtöbbjük római katolikus. 1607-ben vásárjogot, 1907-ben városjogot kapott.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara mellett a városnak négy középiskolája és saját színháza (Figura) is van.
Két helyi TV-stúdiója, kitűnő könnyűzenekarai (Bagossy Brothers Company, 4S Street, No Sugar, NÉKED együttes, Salamon’s), bábszínháza (HalVirág), néptáncegyüttese (Hóvirág), múzeuma, Művészeti galériája, könyvtára, énekkarai, fúvószenekara, valamint modern és társasági tánccsoportjai is a város kulturális életét gazdagítják.

A polgárosodásban jelentős szerepet játszottak az 1680-as évektől betelepedő, 1730 és 1734 között már templomot is építő örmények.

A település jelentős elhunyt személyiségei közé tartozik Both András, Fogarasy Mihály, Szabó György apát, Vákár P. Artúr, Orel Dezső, Blénesi Sándor tábornagy, Görög Joachim, dr. Csibi Andor, Karácsony János, Tarisznyás Márton, Bálint Ákos, Karancsi Sándor, dr. Kercsó Attila, dr. Panigay Róbert, dr. Jakab Gyula…

Templomai: Szent Miklós plébániatemplom, örmény katolikus templom, Szent Anna kápolnák, református és görögkatolikus templom, zsinagóga, ortodox templom, Jézus Szent Szíve kápolna, Szent István Ereklyéinek Átvitele templom, Gyilkostói Szent Kristóf kápolna, Munkás Szent József templom, unitárius, adventista, baptista imaház, Királyterem.

Túránk során meglátogatjuk a Tarisznyás Márton Múzeumot is.

Tekerőpatak

1576-ban történik első említése. 1724-ben önállóvá vált, a kilyénfalviakkal közös templomot építenek. 1801-ben a templom leég, a régi falakra 1838-ban új templomot emelnek, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelik fel. Harangját 1858-ban öntötték. Jó húsz éve még országos bajnokságokat is rendeztek 75 méteres ugrósáncán, számos országos bajnoka van sífutásban. Románia eddigi legjelentősebb eredményét biatlonban a tekerőpataki György Vilmos érte el. Hozzátartozik a vaslábi Heveder falurész, valamint a Heveder fölötti 17 hektáros természetvédelmi terület a Súgó-barlanggal.

Kilyénfalva

Első említése 1575-ból való. 1758–1761 között épült barokk stílusban a temploma, tornyát 1781-ben emelték. Védőszentje Mária Magdolna. Itt született Jakab Antal püspök és Fodor Ferenc szemészprofesszor. Vétek, hogy gyógyvize felhasználatlanul fut a patakba.

Gyergyóújfalu

A Visszafolyó itt torkollik a Marosba. Katorzsa és Gálfalva helyén épült újra, miután azokat 1707-ben a labancok felégették.

1581-ben a gyergyószentmiklósival egyidőben már falutörvénye van. Valamikor innen indították a tutajosok a fát, amihez Alfalunál és Remeténél újabb rakományok csatlakoztak. Ma, hála a hozzáértő mederalakításoknak – még Borzont előtt is –, csaknem száraz lábbal lehet átkelni a Maroson. A faluban számos borvízforrás található. Az előbbi két falun kívül a község közigazgatásához tartozik Szenéte és Libán település is.

Az 1762-ben összedőlt temploma helyén 1825 és 1830 között építették a jelenlegi templomot. Védőszentje Sarlós Boldogasszony, a falu búcsúja július 2-án van.

Kitűnő túrázó helyeit az ekések szeretettel látogatják: Csudáló-kő (1523 m), Ostoros-csúcs (1385 m). Az útjelzés mindkét irányba a kék sáv.

Végül meglátogatjuk Bányász József sajtkészítő gazdát, ahol vásárlásra is van lehetőség.

Gyergyócsomafalva

Látványosan fejlődő község 4500 körüli lakossal. A férfiak kitűnőek az építkezési szakmákban, az asszonyok a család összetartásában jeleskednek. Gyermekeik előmenetele igazolja, hogy sikerrel pótolják a gyakran idegenben dolgozó apákat is.

Szántóterületük kevés (1419 ha), minőségileg is gyenge, ezért az erdőkitermelés, az ipar vonzása jelentősebb volt a többi gyergyói településeknél. Remetével vannak e téren a legérezhetőbb hasonlóságok. Talpraesettségük miatt nem egyszer az irigyeltek közé tartoztak és tartoznak.

Számos udvaron fakadnak ásványvizek. Valamikor ezeket szekérrel hordva Gyergyószentmiklós igényeit is kielégítették.

A csomafalviak nem szeretik, ha megelőzik őket. Még buszra szállás közben sem. Hibáikat nem tagadják, azokat tréfáikba is beleszövik. Falunapon a gyúródó versenyen sokan derülhetnek. Itt született tehetséges emberek, képzőművészek (Köllő Miklós, Köllő Margit, Borsos Gábor), építészek (Köllő Miklós), lelkipásztorok (Czirják Árpád, Köllő Gábor, Baróti László, Baróti Tibor), orvosok, mérnökök, egyetemi tanárok (Ambrus Ágnes), tudósok (Madarász Antal, Szász Lőrinc), zenészek (Székely Levente és fia, Bálint, anyai ágról unokatestvérük Szabó József) viszik közösségük jó hírét szerte a nagyvilágba. Az itthon maradtak a Koszták, Bartalis Ferenc és társaik a vidék zenei életében játszottak/játszanak pótolhatatlan szerepet. A felsorolás a teljesség igénye nélküli. (Bodor Pál, a jeles író egyszer arról beszélt: hiába mondaná, hogy csak félig zsidó, úgy is zsidónak tartják. Ez valahogy így van a csomafalviakkal is).

E törekvő emberek közössége akkor is haladni tudott, amikor más csak kesergett. E mostani vándortábor is ezt igazolja. Jó humorúak, éles nyelvűek. Ragadványneveik a gúnyosság ékkövei.

Első templomukat 1726-ban a szárhegyi Lázár Ferenc segítségével építették, a mait 1875 és 1878 között. Fogarasy Mihály püspök szentelte fel, védőszentjei Péter és Pál.

Ma már Szászfaluból se kell templomba a központig gyalogolni. Nemrég felszentelték az ottani istenházát is.

Mára híres a sípályája, a vendéglátási lehetőségei a medence legjobbjai közé tartoznak. Kiépült szennyvízhálózatának köszönhetően borvizeik minősége helyreállt, bár a helyieket nem zavarta az addigi vízminőség sem.