15 Kis-Cohárd–Tündérkert-túra

Ha megérkezünk a Gyilkos-tóhoz, rögtön a Kis-Cohárd (1344 m) sziklaszirtje tűnik fel a tó felett. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában így fogalmazott: „Roppant sziklatömeg ez, melynek függőlegesen felemelkedő kopár oldalait sűrű veres erek tarkázzák. E sziklahegy sokban hasonlít Gibraltár várhegyéhez, nyugatra fordult, fekvő oroszlánnak óriás alakjában tűnvén fel; lőrésszerű üregeiből sivító sólymok tekintgetnek alá a roppant mélység ölébe.”

A Gyilkos-tó környékén a legtöbb turistát mindig is a Kis-Cohárd vonzotta. Északról a Kupás-patak, keletről a Békás-patak, délről pedig a Cohárd-nyereg (1202 m) határolja az erdővel borított Nagy-Cohárdtól (1504 m).

A hegy nevéhez egy érdekes szájhagyomány fűződik, amelyet Orbán Balázs is feljegyzett: „E hegyben sok a veres márvány. Németek jöttek ide azt megvizsgálni, de faragni kezdvén, igen keménynek mutatkozott, s azt mondák rá Zu hart, honnan eredett – a néphit szerint – Czohárd neve”. A történet szépséghibája, hogy a Cohárdon nincs márvány, a vöröses mészkő pedig kifejezetten málékony, nem pedig kemény. A valós eredet így sokkal inkább a régi iratokban – 1773-ban Czáhár, 1864-ben Czuhár alakban – felbukkanó családnevekre vezethető vissza.

Túránk kiindulópontja a Gyilkostó vendéglő parkolója. Az első 200 métert a 12C jelzésű országúton tesszük meg, majd balra térve átmegyünk a Békás-patak hídján, a volt Turist hotel irányába. A hotel parkolójának támfala mellett találjuk meg a kék háromszög turistajelzést, amely meredek ösvényen indul a valamikori Cohárd menedékház irányába, ahol ma már csak egy nagy gödör emlékeztet a néhai építményre. Tovább meredek ösvényen haladunk fölfelé a volt sípályán, amely a Kis-Cohárd déli fala alá kanyarodik. Itt tábla jelzi a 2016-ban Wild Ferenc néhai hegyimentő emlékére átadott vasalt utat – via ferratát. Szintén innen indul számos sziklamászó út is, amelyeket Erőss Zsolt is számtalanszor megmászott.

Tovább a jelzés a sziklafal ívét követi a Cohárd nyergébe, ahonnan nagyon meredek, sok helyen vízmosásos-köves ösvényen haladhatunk fölfelé. Az úton rögzített drótkötelek segítik a túrázót. Mintegy 400 m megtétele után érjük el a Kis-Cohárd nyakát, ahol délre fordulva kényelmes erdei ösvényen érünk a Kis-Cohárd (1344 m) csúcsára. Ide 2018 augusztusában keresztet állítottak a hegyimentők tiszteletére. Innen nagyon szép kilátás nyílik a Gyilkos-tó hosszabbik, Juh-pataki ágára és a tavat körülölelő hegyekre, a Gyergyói-havasok középső vonulatára, a Hagymás-hegységre, valamint a távolban húzódó Tarkő-hegységre. Itt jó alkalom adódik egy kis pihenésre és a harapnivalónk elfogyasztására.

A csúcsról keskeny ösvény indul az erdőben keleti irányba, a Tündérkert felé. A sziklaszirtek peremén nagyon óvatosan haladva figyelemmel követjük a füves, kitaposott ösvényt a Délnyugati-kilátóig (1289 m). Szemben velünk nagyon szép kilátás nyílik a Gyilkos-havasra (1408 m), a Csíki-bükkre (1264 m), a Mária-kő 1125 m magas sziklatömbjére és a mélységben kanyargó műútra. Tovább kb. 500 méteren át követjük az ösvényt az Északkeleti-kilátóig (1285 m), ahonnan a legszebb kilátás nyílik a Békás-szoros bejáratára, a Kupás völgyére, a Kupás gerincére és a szorost határoló sziklaszirtekre: Oltár-kő (1147 m), Bardocz-kő és Mária-kő (1125 m). A távolban a Munticsel, a Csalhó és a Tar-havas zárja a kilátást. Ha csendben járunk, a Tündérkert párkányain megfigyelhetjük a zergék viselkedését és életterét. Visszautunk szintén ezen az ösvényen vezet az első kilátóig, ahol jobbra térve a sűrű erdőben követjük a jól kitaposott ösvényt, egészen a Cohárd nyakáig. Elérjük a kék háromszög turistajelzést, amelyet visszafelé követünk a Békás-patak hídjáig. Itt egy kb. 300 méteres kitérővel meglátogatjuk a Szent Kristóf kápolnát (amelyről egy kis leírás jelent meg az Erdélyi Gyopár 2025/6. számában), majd visszatérünk a vendéglő parkolójába, ahol vár ránk az autóbusz.