11. Szent Anna-kápolnák – zarándoktúra

A Csobot-hegy ősrégi kápolnái évszázadok óta jelként állnak városunk felett. A tetőn egy római és egy örmény katolikus kápolna áll, mindkettőt Szent Anna tiszteletére emelték, ezért minden év július 26-án Szent Anna-búcsút tartanak itt.

Túránk kiindulópontja az 1733. augusztus 23-án felszentelt örmény katolikus templom előtti tér. Egy rövid templomlátogatás után túránkat a Kápolna utcán folytatjuk. 1,5 km gyaloglás után megérkezünk a Kerek-tetőre (920 m), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Gyergyói-medencére, valamint a környező hegyekre.

Nyugatra látszik a Görgényi havasok legmagasabb csúcsa, a Nagymező-havas (1777 m), délnyugatra a Dél-hegy (1694 m), majd háttérben a Madarasi Hargita (1800 m), délre a Harcos-tető (1052 m) és a Borzóka (1200 m), keletre pedig a Szilvás-tető (991 m) és a Csiky-kert északi és nyugati része (970 m). Tovább folytatjuk utunkat a Kápolna utcában kezdődő Keresztút mentén. 1 km megtétele után kiérünk egy majdnem vízszintes gerincre (1000 m), ahol keleti irányba is bővül a kilátás: Csiszér-hegy (1371 m), Sípos-kő (1568 m). Keleten előtérben a Magasbükk (1418 m), továbbá a Meggyes-tető (1504 m), mögötte a Lóhavas (1626 m), innen jobbra a Csofronka csodálatos kucsma alakú szikla csúcsa (1607 m) és a távolban a Nagy-Hagymás (1793 m).
500 m nagyobb emelkedő után elérünk az 1678-ban épített római katolikus és az 1746-ban épített örmény katolikus kápolnákhoz, túránk legmagasabb pontjához (1087 m). Ezen kápolnák helyén, feltehetően korábban is lehetett kápolna, ugyanis ez a hely a gyergyószentmiklósi székelyek zarándokhelye volt már a 13. században.

A katolikus kápolnát az 1633-ban, 1646-ban és 1677-ben dúló pestisjárvány emlékére építették 1678-ban. Az örmény kápolnát 1746-ban építette Hodor Gergely feleségével és gyermekeivel szívvel-lélekkel, csak Istenhez való hűséges szeretettel az örmény közösség részére. Orbán Balázs lejegyzése szerint egy monda is létezik, miszerint a kápolnát egy pásztor építtette annak emlékére, hogy néma fia ezen a helyen szólalt meg először.

A kápolnától láthatjuk a keletre fekvő Vár-bükk hosszú hegyvonulatát (1291 m) és északra a Pricske-csúcsot (1544 m). Miután megcsodáltuk a természet szépségeit és elfogyasztottuk ebédünket, elindulunk visszafelé a Csiky-kert irányába. 450 m megtétele után rátérünk a piros kereszt turistajelzésű ösvényre. Ezen a turistaúton 1,8 km után elérjük a Csiky-kert északnyugati sarkát.

A Csiky-kert utca végén székelykapu jelzi az arborétum bejáratát.

A Csiky-kert arborétum Gyergyószentmiklós északkeleti határában található 870–970 m tengerszint feletti magasságban. A kert alapítója dr. Csiky Dénes ügyvéd, aki 1843. július 26-án Gyergyószentmiklóson született jómódú örmény családban. Nagyon szerette a természetet, a növénytan megszállottja volt. Gyergyószentmiklós északkeleti peremén, a legjobb vizet adó Filep kútja körül vásárolta meg birtokot, a forrást márványtáblája jelzi: „Ezen helyet kertté alakította Csiky Dénes”, a dátum pedig 1884. Ezen a 16 hektáros területen fogott neki a munkának, álma megvalósításának, amit 1909-ben sikerült teljesen befejeznie. Eredetileg 185 fa- és cserjefajokat telepített, bizonyítva a helyi lakosoknak, hogy a fenyőn kívül más fa fajta is életképes a környéken.

A kert földrajzi fekvésének köszönhetően gyógyhatású, tiszta levegővel és forrásokkal rendelkezik. Ennek bizonyítékaként 1927-ben légúti megbetegedéseket kezelő szanatóriumot hoztak létre, amely 1941-ig működött, majd a háború után 1947-től tüdőbeteg családból származó gyerekeket kezeltek itt. Az arborétumot csak 1980-ban nyilvánították védett területté, a feljegyzések szerint a botanikus által meghonosított fafajtából jelenleg közel száz fajtát azonosítottak újból. Mivel sok fafajta el is tűnt, az egykori feljegyzések elvesztek, a tulajdonviszonyok tisztázása alatt a park állapota leromlott. 1980-tól 1993-ig a kert a senki földjévé vált, majd a város kezelésébe került.

A park rendbetételét az 1994-ben alakult Naturland Környezetvédő Alapítvány a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatával, az itt működő Szent Benedek Tanulmányi Házzal és a Salamon Ernő Gimnáziummal együtt kezdte el, pályázatok révén.

Gyergyószentmiklós tanácsa 2008-ban adta bérbe a területet a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek, amelynek 1997 óta működik ott kihelyezett tagozata. A Csiky-kertet 2005-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

Túránk tovább a Csiky-kert nyugati oldalán folytatódik, majd 400 m után balra térünk az Őz tanösvényre. 250 m megtétele után keresztezzük a piros kereszt jelzést, és a Bagoly tanösvényen továbbhaladva elérjük az aszfaltozott utat, ahol a tudományegyetem amfiteátruma van. Elhagyva a Csiky-kert bejáratát, egy 400 m séta után a Csiky-kert utcán keresztül elérjük a Gyilkostó sugárutat, ahol vár minket az autóbusz.

Székely László