11. Misid völgye

A vonatról Vársonkolyos vasútállomáson szállunk le, majd átkelünk a Sebes-Körös közúti hídján. A kék háromszög jelzést követve délkeleti irányban áthaladunk Vársonkolyos településen. A falu határában az út emelkedni kezd, az egykori Zichy kastély irányába, amelyben ma diáktábor működik. Idáig aszfalton haladtunk, innentől gyalogösvényen folytatjuk utunkat. Tovább emelkedve elérünk egy kilátó pontot, ahonnan remek panoráma nyílik az alattunk elterülő Sebes-Körös völgyére és az úgynevezett Bányász-rétre. A rét neve az egykor igen intenzív tűzálló agyag bányászatára utal. A kilátóból rövid, de meredek ereszkedővel érjük el a Bányász-rét peremén található Szelek barlangját.

A barlangot Bagaméri Béla fedezte fel 1957. április 7-én egy helyi bányász, Bodea Dumitru útmutatása alapján. A helybéliek már régebbről tudtak a „Szelek odújáról”, de ennek bejárata járhatatlanul szűk volt. A lyukból kiáramló erős, hűvös szél miatt a helyi juhászok nagy melegben oda húzódtak hűsölni. Bagaméri Béla kitágította a bejáratot, sok ideig fejjel lefelé haladt a szűk járatban. Amikor leérkezett, rájött, hogy a sziklahasadékból kiáramló erős léghuzat egy nagy és összefüggő barlangrendszerből tör elő. A barlang feltárása sok évet vett igénybe, részt vett benne a Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub, a Kolozsvári Barlangtani Intézet és sokan mások.

A barlang bejárattól felkapaszkodunk a Sebes-Körös folyó bal gerincére. A gerincen haladunk egy kiszögellésig, ahonnan a fák lombjai között remek kilátás nyílik a Nagy-Magyar-barlang hatalmas, látványos bejáratára és a Sebes-Körös szűk völgyére.

Innen folyamatosan ereszkedve érjük el a Misid-patak völgyét. A rendkívül keskeny völgyben keskeny gyalogút vezet, amely a belógó sziklák miatt számtalanszor keresztezi a patak folyását. Hidak nincsenek, így túrabotok segítségével természetes gázlókon fogunk átkelni a patakmederben. A völgy szélesebb részein egykori mészégető kemencék maradványait fedezhetjük fel. Nagy számuk azt jelzi, hogy valaha akár egész falvak próbáltak itt megélni a mészégetésből. Útközben sok szép sziklaformában és kis zuhatagban gyönyörködhetünk. Egy kisebb irtáson átkelve egy kellemesen hideg vizű forrás mellett pihenünk meg. A forrástól még pár percig a festőien keskeny völgyben haladunk, majd a völgy hirtelen kiszélesedik. Innentől már egy szélesebb földúton haladunk tovább, amely a kommunizmus idején az agyagbányákat kötötte össze Vársonkolyossal. Körülbelül 3 km-t ezen a bányász úton haladunk tovább a Bíró Lajos-barlangig.

A Bíró Lajos-barlang a Misid-völgy jobb oldali falában található. Két bejárata van, amelyek 20, illetve 26 méterrel vannak a völgy fölött. A barlang hossza 1170 m.

Bíró Lajos 1894 októberében, mielőtt útra kelt volna Új-Guineába, újra átkutatta a Bihar vármegyei barlangokat. Ekkor fedezte fel ezt a később róla elnevezett barlangot, ahol egyedüli lelőhelyként jelölte meg az ebben a barlangban élő vak bogárfélét, amit szintén róla neveztek el (Drimeotus Chyzeri Bíró). A barlang előtt, a patak partján nagyobb pihenőt és uzsonnaszünetet tartunk. Érdemes elemlámpát hozni magunkkal, mert bekukkantunk a barlang bejárati termébe.

A pihenő után visszafelé indulunk a bányász úton, majd a völgy szűkületében a már megismert úton haladunk visszafelé a régi mészégetőkig, de amikor a kék háromszög jelzés kikapaszkodik a gerincre, mi elhagyjuk a jelzést, és innen jelzés nélkül haladunk tovább a Misid-patak mentén. Ahol a patak a Sebes-Körösbe torkollik, ott átkelünk a folyón egy lengőhídon, majd jobbra fordulunk és 200 méter után érkezünk a Nagy-Magyar-barlang bejárata elé.

A barlang 27 méter magas, és 42 méter széles bejárata csak egy hosszú függőhídon keresztül közelíthető meg. Ez Erdély egyik legszebb történelmi barlangja, amely sok ezer évvel ezelőtt már lakott volt. Feltárásakor kőedények és egyéb használati tárgyak töredékeit, valamint egy őskori tűzrakó hely maradványait találták meg itt. A barlang jelenleg 20 lejes belépőjegy ellenében látogatható, csakis a helyi vezető kíséretében. A barlanglátogatás kb. 45 percet vesz igénybe.

A barlanglátogatás után a Sebes-Körös folyását követve érkezünk vissza Vársonkolyosra. Az utolsó kilométereket a vasútállomásig már aszfalton tesszük meg. Vársonkolyosról a 17.12-kor induló vonattal térünk vissza Sztánára.

*Megjegyzés: a túra részleteinél megjelentetett távba beleszámoltuk a sátortábor – sztánai vonatállomás távot is (2×3 km), a menetidőbe pedig a plusz 1,5 órát.

A leírást készítette: Tiponucz Tibor