13. Öreg-havas

Buszkát – Aprókövek (1731 m) – Asztal-kő (1728 m) – Öreg-havas (1826 m) – Zengőkövek (1760 m) – Buszkát

15.5 km

7 óra

Közepes

535 m

535 m

részletek

13. Öreg-havas

Túra részletei

Útvonal: Buszkát – Aprókövek (1731 m) – Asztal-kő (1728 m) – Öreg-havas (1826 m) – Zengőkövek (1760 m) – Buszkát

Indulás: 8:00

Minősítés: Közepes

Távolság: 15.5 km

Táv busszal: 180 km

Menetidő: 7 óra

Létszámkorlát: 48 fő

Teljes szintemelkedés: 535 m

Teljes szintereszkedés: 535 m

Túradíj: 70 lej

Napok: szerda, csütörtök, péntek

Túravezetők

Fazakas-Ferenc
Fazakas Ferenc
Laszlo-Tamas
László Tamás
Szekely-Istvan
Székely István
Szilagyi-Andras
Szilágyi András

Térkép/magassággörbe:

Galéria

Az Aprókövek háttérben az Öreg-havas platójával – Kismihály Boglárka felvétele

Leírás

13. Öreg-havas

Miután buszunk elindult Sztánáról, áthaladunk Zsobokon, az E60-as útra kitérve pedig Körösfő felé vesszük az irányt, majd Gyerőfalva (Păniceni) és Magyarkapus (Căpușu Mare) után Gyalu (Gilău) következik. A település végén levő körforgalomnál eltérünk jobbra és már Magyarlónán (Luna de Sus) haladunk keresztül, ezután következik Isztolna (Stolna), Magyarfenes (Vlaha), Tordaszentlászló (Săvădisla), Oláhléta (Lita), Magyarléta (Liteni) és Járabánya (Băișoara). Itt eltérünk jobbra és Kisbányahavas felé vesszük az irányt. A települést magunk mögött hagyva, fák sűrű lombkoronájának árnyékában, kígyózó úton kapaszkodunk fel az üdülőtelepig. Hamarosan éles bal kanyart vesz buszunk, majd keskenyebb aszfaltúton rójuk a hátralevő kanyarokat a Buszkátig, túránk kiindulópontjáig. A télen zsúfolásig telt síkomplexum nyáron igencsak kietlen, a felvonók magányosan lógva várják az újabb szezont. A sípályaként szolgáló lecsupaszított domboldal elég szomorú látványt nyújt ilyenkor, nem is meglepő, hogy a tavaszi-nyári hónapokban kevésbé népszerű célpont.

Mivel a túra nagy része nyílt terepen halad, a napkrém és a fejfedők használata igencsak ajánlott. Elindulunk az aszfaltúton, követve a turistajelzések irányát, elhaladunk a panziókként szolgáló házak mellett, majd 350 m után elfogy az aszfalt és egy jó minőségű makadámúton, fenyők között folytatjuk utunkat. Elszórva még itt is láthatunk egy-egy újonnan épült házat az erdői fái között. Nagyjából 800 m után elérkezünk egy útelágazáshoz, ahol a piros kereszt jelzés továbbhalad egyenesen, a sárga pont és a piros sáv pedig feltér balra, mi ezt az irányt választjuk. A parkolótól 1 km-t tettünk meg idáig. Eleinte köves, majd füves úton haladunk, kétoldalt megjelennek a borókák, majd nemsokára egy magára hagyatott faház is feltűnik. A sárga ponttal ellátott jelzőtáblánál enyhén jobbra térünk. Miközben utunk fokozatosan emelkedik, egyre inkább kitárul előttünk a táj, így hamarosan meg is pillantjuk az Öreg-havas platóját az óriási fehér kupolával. Nemsokára ismét feltűnik az ismerős jelzőtábla, de nem térünk le a sárga pont irányába, hanem a piros sáv jelzésen haladunk tovább, majd pár perc múlva meg is pillantjuk az Aprókövek (Pietrele Mărunte, 1731 m) szikláit.

Amint a neve is mutatja, egy kisebb sziklaformációról van szó, ami mérete ellenére igencsak látványos a borókás platón. A letérőtől 1 km-t tettünk meg idáig közel 100 m szintemelkedéssel, így biztosan sikerült kellően bemelegednünk. Következhet egy rövid pihenő, az energiaszeletek majszolása közben pedig beazonosíthatjuk a Torockói-hegység északi részének ismert túrahelyeit: a Székelykőt, az Ordaskőt és a Bedellő hosszú vonulatát, a távolban pedig az Érc-hegység sziluettje is feltűnik. Ezután folytatjuk utunkat a borókások között vezető ösvényen a piros sáv jelzésű oszlopokat követve, majd 1 km után elérkezünk egy újabb sziklaformációhoz, az Asztal-kőhöz (Creasta Stâncoasă, 1728 m). A kevésbé félősek és jó egyensúlyérzékűek felmászhatnak a kövek tetejére, ahonnan teljes kilátásuk lehet az Öreg-havasra.

Ezután következik egy hosszabb ereszkedés a lecsupaszított domboldalon, amelyet sípályaként képzeltek el az ötletgazdák, ám a projekt félben maradt. 700 m távon 100 m-et ereszkedünk, majd ösvényünk belefut a piros kereszttel jelzett széles makadámútba, amely felvisz egészen az Öreg-havasig. Habár a csúcs már nagyon közelinek tűnik, még vár ránk egy kis mászás. Kevesebb, mint 1 km múlva a jelzés feltér balra, levágva egy nagyobb kanyart, így rövid időre elhagyjuk a makadámutat, majd hamarosan újra belefut ösvényünk. Nagyjából 450 m múlva az út jobb oldalán egy kis forrás csobogására lehetünk figyelmesek, így felfrissíthetjük vízkészleteinket. Ahogyan egyre feljebb haladunk a kígyózó makadámúton, egyre jobb rálátásunk nyílik a Gyalui-havasok legdélebbi hegyének, a Bélavárának meredek sziklafalaira. 570 m múlva egy irányjelző tábla figyelmeztet, hogy a piros kereszt jelzés feltér balra, ám mi folytatjuk utunkat a makadámúton. Még egy kis mászás, pár kanyar és 1,2 km múlva felérünk az Öreg-havas (Muntele Mare, 1826 m) óriási platójára, amelyen katonai létesítmény működik. Sajnos a klasszikus csúcsélményt itt nem tudjuk megtapasztalni, de azért vessünk egy pillantást a horizontra, hiszen a távolban feltűnik a Vlegyásza (1836 m), a Bocsásza (1792) és a Sík-havas (1759 m) sziluettje.

A létesítmény bejáratától tisztes távolságra letérünk az útról, eleinte a kerítés mentén haladunk, majd toronyiránt megcélozzuk a távolban feltűnő Zengőkövek (Piatra Cântătoare, 1760 m) szikláit. A hepehupás gyephavason kissé nehézkes a haladás, de szerencsére csak 1,2 km-t kell kibírnunk. 650 m múlva keresztezzük a lentről érkező piros kereszt jelzésű utat, de mi haladunk tovább céltudatosan lefelé a Zengőkövek irányába, majd hamarosan meg is érkezünk túránk harmadik, egyben leglátványosabb célállomásához. Eddig közel 9 km-t tettünk meg a túra kiindulópontjától, 440 m szintemelkedéssel és 230 m ereszkedéssel.

Érdemes a kis ösvényen felsétálni a sziklák tetejére, ahonnan csodás panoráma tárul elénk: alattunk az Aranyos völgyének vadregényes tája köszönt, keletre a Bélavára látványos sziklafalai, ettől kicsit jobbra a Vultureasa, mögöttük délkeletre az Ordaskő és a Bedellő vonulata, délre pedig egészen a távolban a Vulkán-hegy is kirajzolódik. Délnyugatra a Torockói-hegység szinte észrevétlenül belefut a Réz-hegységbe, majd nyugatra két ökológiai katasztrófa helyszíne tűnik fel: a szászavinci mérgező zagytározó, és a színesfémbánya működése miatt lecsupaszított Roșia Poieni domboldala. Ha sikerült minden csúcsot és vonulatot beazonosítanunk, következhet a megérdemelt ebédszünet és napfürdőzés, hogy feltöltsük kiüresedett energiakészleteinket.

Miután kipihentük magunkat, elindulunk abba az irányba, ahonnan érkeztünk, majd megcélozva a jelzőoszlopokat, nagyjából 650 m múlva elérjük a piros kereszt jelzésű ösvényt. Innen 670 m könnyed séta vár ránk, majd kiérünk a makadámútra, épp oda, ahol felfelé a jelzőoszlopokkal találkoztunk. Innen már az ismert útvonalon haladunk lefelé, majd 2,3 km után elérünk ahhoz a ponthoz, ahol a piros sáv jelzésű ösvény találkozik a piros kereszt jelzésű makadámúttal. Szerencsére nem kell visszamásznunk a piros sávon az Asztal-kőhöz, hanem a piros kereszten haladunk tovább közel 3 km-t, amíg vissza nem érkezünk túránk kiindulópontjához.

 

A leírást készítette: Kismihály Boglárka

További túrák