6. Tolvajkő

Miután buszunkkal elindultunk Sztánáról, áthaladunk Zsobokon, Sárvásáron, Bánffyhunyadon, itt pedig letérve az E60-as főútról, Nagykalota (Călata) felé folytatjuk utunkat, ahol a Doda Pilii – Ponor Ék – Pádis irányjelző táblánál jobbra térünk. Miközben Kalotabökényen (Buteni) és Meregyón (Mărgău) keresztül kanyarog utunk, a távolban feltűnik előttünk az 1836 m magas Vlegyásza (Vigyázó/Kalota-havas). Ezután Kőrizstetőn (Scrind-Frăsinet) haladunk keresztül, majd Havasrekettye (Răchițele) következik, ahonnan meredeken kígyózó, néhol keskeny aszfaltúton jutunk el az Ér-patak völgyén keresztül Doda Pilii-re, majd Ponor Ékre. Átkelve a Meleg-Szamos hídján, hamarosan véget ér a település, Kolozs megyéből Bihar megyébe átlépve pedig az aszfaltútnak is vége szakad. Továbbhaladunk a Pádis felé vezető, nagyon rossz minőségű, kátyús úton, majd 1 km után buszunk letér jobbra a Meleg-Szamos völgyébe, egy jobb minőségű makadámútra. Kevesebb, mint 2 km után megérkezünk túránk kiindulópontjához, ahonnan gyalog folytatjuk utunkat.

Átbújunk a sorompó alatt, átkelünk a Meleg-Szamos hídján, majd balra térve a sárga jelzésű, Szamos-bazár felé vezető úton haladunk kb. fél km-t, amíg útelágazáshoz nem érünk. Itt a sárga jelzésről jobbra leválik a kék kereszt jelzés, amelyik az Alunu Mic völgyében halad az Oncsásza-rét irányába, mi ezt az irányt választjuk. Erdei utunkat kétoldalt magas fenyők szegélyezik, így kellemes árnyékban folytatjuk túránkat, egyelőre szinten haladva. Másfél km után rövid kitérőként felmászhatunk az Alunului-barlanghoz, ha pedig hajt a kíváncsiság, pár méternyit be is ereszkedhetünk és fejlámpával körülnézhetünk. Ezután folytatjuk utunkat további másfél km-t megtéve kevesebb, mint 100 m szintemelkedéssel, majd átkelünk az Alunu Mic-patakon, amit túránk első nagyobb mászása követ. Nagyjából 1 km alatt 240 m-t emelkedünk, haladásunkat pedig nagyban nehezítik (vagy épp izgalmasabbá teszik) a turistaútra kidőlt fák. Az akadálypályán néhol átmászással, rosszabb esetben kúszással jutunk át, de az élmény mindkét esetben garantált. Miután mindannyian sikeresen teljesítettük a túra legnehezebb szakaszát, felszusszanhatunk, hiszen innen már csak ereszkedés következik. Nagyjából 600 m távon 85 m-t ereszkedünk, majd szempillantás alatt kiérünk az Oncsásza-rétre, ahonnan már láthatjuk túránk célpontját, a Tolvajkőt, ettől balra pedig a Sík-havas is feltűnik előttünk. Mesebeli világban érezhetjük magunkat a hosszan elterülő réten, amelyet körös-körül fenyőerdő szegélyez.

Toronyiránt haladunk, egyenesen szemünk előtt tartva a Tolvajkő szikláit, majd kevesebb, mint 400 m után enyhén balra térve követjük az erdő szélét. Nagyjából 400 m után a kék kereszt jelzésű utunkba belefut a Varasó menedékház irányából érkező sárga sáv jelzés, innen ezen folytatjuk utunkat, jobbra térve. Eleinte kis időre ismét betérünk a fák közé, majd az erdő szélén próbáljuk tartani a helyes irányt. Mivel a jelzés nagyon hiányos és kopott, teljes mértékben a túravezetőnkre kell hagyatkoznunk, vigyázva, hogy le ne maradjunk a csoporttól. Utunk enyhén 100 m-t emelkedik a következő 1 km-es szakaszon, amelyen nagyjából egyenesen kell haladnunk, majd az erdő szélét érintve be kell térnünk balra, a fenyők közé. Miközben próbáljuk megtalálni a keskeny, nehezen látható csapást, a fákon helyenként ismét feltűnik a sárga sáv jelzés, mutatva az irányt. Kiérve a nyílt terepre, borókásban emelkedünk tovább az egyre meredekebb hegyoldalon, közben a fáradtságot az előttünk kinyíló táj látványával próbáljuk enyhíteni. Már csak pár méter és megpillantjuk tőlünk balra a Tolvajkő (1608 m) látványos sziklaalakzatát, amely a tavaszi krókuszvirágzás idején még impozánsabb. Közelebb érve a sziklatömbhöz, turisztikai útvonaljelző táblák mutatják az utat a Vlegyásza és a Varasó menedékházhoz, valamint Pádis felé. Eddig 7,6 km-t tettünk meg a 19-ből, a nehezén már túl vagyunk.

Következhet a jól megérdemelt pihenő, közben pár fős csoportokban felmászhatunk a Tolvajkő nagyobb sziklatömbjére megcsodálni a gyönyörű panorámát. Alattunk hosszan terül el az Oncsásza-rét, tőlünk jobbra a Horgas-havast láthatjuk, majd elindítva tekintetünket balra, a távolban feltűnik a Rozsda-szakadék, majdnem szemben pedig a Nagy-Bihar (1849 m), az Erdélyi-szigethegység legnagyobbja. Tőle kissé balra a Pádisi-fennsíkot láthatjuk, fölé emelkedve pedig a Mócok templomát pillanthatjuk meg. Most forduljunk hátra, és tekintetünkkel pásztázzuk végig a tájat: tőlünk kissé balra, a közelben láthatjuk a Sík-havas (1759 m) platóját, amelyet tavasszal több hektárnyi krókuszmező borít, velünk szemben, kissé távolabb a Bocsásza (1792 m) büszkélkedik jellegzetes kettős csúcsával, kissé jobbra, északkeleti irányban pedig feltűnik a Vlegyásza (1836 m), tetején a meteorológiai állomással.

Ha elfogyasztottuk uzsonnánkat és kigyönyörködtük magunkat, a kék sáv jelzésen folytatjuk utunkat, a gerincen haladva a Mikó-havas irányába. Nyílt terepen gyalogolunk nagyjából másfél km-t, amikor elhaladunk egy név nélküli csúcs mellett, amelyen egy óriás kereszt hívja fel magára a figyelmet. Kevesebb, mint 400 m után a makadámútról le kell térnünk jobbra, itt egy régi kőfal maradványaira figyelhetünk fel. Nagyjából fél km után egy útelágazáshoz érünk, itt a bal oldali utat választjuk, majd 700 m múlva, tőlünk jobbra megpillantjuk a Mikó-havast (1640 m), amelyre kis kitérőt tehetünk, ám különösebb kilátásban nem lesz innen részünk. Nagyjából 800 m után egy tanyasi háznál letérünk a Vlegyásza irányába haladó kék sáv jelzésről, és jelzés nélküli úton haladunk tovább. Kevesebb, mint 1 km múlva elhaladunk a Néma-havas (1589 m) mellett, amelyre rövid kitérőt tehetünk, amennyiben időnk engedi, majd folytatjuk utunkat és közel fél km után letérünk a gerincútról, megkezdve fokozatos ereszkedésünket eleinte nyílt terepen, majd erdőben. 1,2 km múlva elágazáshoz érünk, itt a jobb oldali utat választjuk, amelyik az Égett-völgybe (Valea Arsă) vezet, majd fák árnyékában hűsölve ereszkedünk nagyjából 900 m-en keresztül, amíg fel nem tűnik előttünk az Égett-kő (Piatra Arsă) robusztus mészkőfalaival. Innen már csak 350 m-t kell megtennünk, és utunk belefut az Égett-völgyben haladó széles makadámútba. A hátralevő 3,5 km-es szakaszon további 300 m szintet ereszkedünk még szinte észrevétlenül, majd megérkezünk a havasrekettyei Stanciu-tisztásra, ahol kis bódéknál csillapíthatjuk szomjunkat. Innen busszal indulunk vissza Sztánára, az EKE Vándortábor helyszínére.

A leírást készítette: Kismihály Boglárka