7 Súgó-barlang-túra

Erdély egyik legszebb helyén, nem messze a csodás Gyilkos-tótól, Gyergyótekerőpatak határában található a Súgó-barlang, vagy ahogy a nép ismerte, a Vizes-lyuk. Hogy mikor találhatták meg a Súgó forrásánál nyíló Vizes bejáratot, arról pontos leírás nincs. Hosszú idő óta apáról fiúra szállt a legenda, hogy a közelben lévő barlang felmérhetetlenül nagy kincseket rejt.
Túránk a Gábor Áron utcából leágazó Gödrös utcában kezdődik, a kék kereszt és a sárga pont turistajelzés mentén. Alig 100 m gyaloglás után a Hóvirág utcában folytatjuk utunkat, követve a kék kereszt turistajelzést egészen a Súgó-barlang barlangkutató menedékházáig. Elhagyva az utolsó házakat, gödrös mezei úton haladunk a Visszafolyó-patak medréig, majd átkelve a hídon, kanyargós szekérúton haladunk a Cérna-nyeregben levő útelágazásig. Itt nagyon szép kilátás nyílik a medencét körülölelő hegyekre, a Gyergyói-medencére és a Visszafolyó tanyavilágára.

A Cérna nyergét elhagyva utunk lejteni kezd az Alsó-Visszafolyó medréig, ahol elérjük a Bíró-tanya előtti útelágazást. Elhagyva a patak medrét, tovább a bal oldali úton haladunk fölfelé, kaszálók és legelők mentén a Kovácskútjáig, ahol elfogyaszthatjuk a reggelinket és friss vizet meríthetünk a forrásból. Innen esztenák mellett haladunk tovább a Sipos-kapu nyergében levő útelágazásig. Itt nagyon szép kilátás nyílik a medencét körülölelő hegyekre: a Görgényi-havasok déli vonulatára, a távolban húzódó Kelemen-havasokra és a Gyergyói-havasok északi részére.

A Sipos-kaputól délre kb. 300 m ereszkedés következik, ahol elérjük a Sipos-patakot. Előbb a patak jobb oldalán, majd a patak medrében kövekről kövekre lépegetve érjük el a Barlangos-patak völgyét, a Heveder település felől vezető fakitermelő utat. Itt jobbra térve az utat követjük a patak vízfolyásának irányába a Súgó-barlang parkolójáig, ahonnan meredek ösvényen kapaszkodunk fel a Súgó-barlang menedékházig.

A tekerőpataki Súgó-barlang a Gyergyói-havasok 1568 m magas Sipos-kő hegytömbjének délnyugati nyúlványában húzódik. A barlang és környéke 2010-től a Barlangos-patak Helyi Érdekeltségű Természetvédelmi Terület (ROSCI0189) része, amely magába foglalja az 1966-os Természet és Barlangtani Rezervátumot. A terület a Tekerőpataki Közbirtokosság tulajdona. 65,5 hektáron terül el, megfelelő védelmet biztosít több növényfajnak és hatékonyabbá teszi a denevérvédelmet.

A barlang, melynek bejáratai vasajtóval vannak lezárva, csak vezetővel látogatható. Látogatásához a Gyilkostó Adventure Egyesület, a barlang jelenlegi gyámjának az engedélye szükséges, ők biztosítanak idegenvezetőt is. A Súgó-barlang járatainak összhossza 1066 m, a szintkülönbség a járatokban 67 m (–60 m, +7 m). A Súgó egy négyemeletes barlangrendszer három bejárattal, amelynek van egy patakos (aktív) és három száraz járata: a Főág, az Egyes száraz, a Kettes száraz, az Összekötő-ág és az Aktív vizes.

A barlangot az 1930-as években kezdték el kutatni, főleg kincskeresők. Tudományos kutatását az 1960-as években kezdte el Buslig Lajos és ifj. Romfeld Ákos, majd a baróti Ursus Spelaeus barlangkutató csoport térképezte fel Dénes István vezetésével. A barlangkutatást a megnyitásig a gyergyószentmiklósi múzeum támogatta, mely menedékházat is építtetett a barlang további kutatásához és látogatásához. A barlang jelenlegi bejárata helyén egy vízszintes nyílás létezett csupán, melyen a barlangrendszerbe csak hason csúszva lehetett bejutni. Amíg nem létezett menedékház, a barlangászok az első kiásott teremben öltöztek át a barlangkutatáshoz (Öltözők terme).

Az első teremben már megfigyelhetők az első barlangi képződmények, a cseppkövek. A második a Tanácskozók terme, itt dőlt el a barlang kutatásának sorsa. A rengeteg föld és törmelék kihordása után jutottak el a Felfedezők folyosójához. Itt elénk tárulnak a mennyezetről lecsüngő csodálatos cseppkőképződmények.

A barlang első terme az Örvények terme, innen ágaznak el a barlang más járatai: a Túlfolyó-ág, az Összekötő-ág, a Kettes száraz-ág, az Aktív járat, valamint a Miklós-terem. A Túlfolyó-ág első szakasza egy alacsony folyosó, amely kiszélesedik, és láthatjuk benne a Pagoda-termet, a Csoda-termet, a Kápolna-termet, az Omlás- és a Gyökér-termet. A Nagyterem aljában fut össze a Kettes száraz járat, az Aktív járat felső része, valamint kisebb mellékjáratok.

A Kettes száraz járatra jellemző a szűk folyosó, az alacsony mennyezet, valamint a vízzel telített medencék. A járat mennyezetén kis kürtőcskék találhatók, amelyek kiszélesedve kis termecskéket alkotnak. A barlang alsó, aktív járatában felfelé a felszakadt forrásszájat követjük kb. 30 m hosszúságban, amely egy szifonnál zárul. Innen egy tektonikus repedés mentén kialakult egy helyenként nagyon szűk, zömében függőleges járat, ahonnan egy kürtő vezet a felső emeletek felé.
Miután meglátogattuk a barlangot, túránk visszafelé a Barlangos-patakkal párhuzamos erdei úton halad a Lok-patak torkolatáig, ahol vár minket az autóbusz.