12. Lóhavasi-vízesés és Aranyos-Beszterce-tó, túra a Radnai-havasokba

Túránk a Radnai-havasokba vezet, mely a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagja. Szomszédja nyugaton a Széples (Cibles), melytől a Szacsali-hágó (Pasul Șetref) választja el, keletre a Radnai-hágó képezi határát a Szuhárd-hegység felé, északon a Máramarosi-havasok határolják, délen pedig a Borgói-hegységet találjuk.

Kora reggel indulunk autóbusszal a Radnai-havasok északi lábánál található, Borsától 11 km-re kelet-délkeleti irányban, a Visó forrásvidékén 860-900 m magasan fekvő Borsafüredre, mely népszerű síközpont és üdülőhely. Innen keletre emelkedik a Borsai-hágó (más néven Priszlop-hágó).

Borsafüredről a piros háromszög jelzést követve indulunk el dél felé a Forrás-patak mentén. Utunk első szakasza erdőn keresztül emelkedik, mígnem nagyjából 4 kilométernyi út megtétele után erősödő vízrobaj jelzi, hogy a fenyők mögött itt zúdul alá a Gonosz-kő északi oldalán 90 m magasból a Lóhavasi-vízesés. A Lovak forrása-patak a Radnai-havasok fennsíkján lévő glaciális tölcsérből ered és ennek vize táplálja a három (egy húsz- és két negyven méteres) szakaszban alázúduló vízesést a mészkő alkotta szakadékba. Innen útját folytatva a Forrás-patakkal (Fântâna) egyesül, amely a Tiszába torkolló Visó folyónak bal oldali mellékvize. Mint minden különleges természeti jelenséghez, a Lóhavasi-vízesés keletkezéséhez is legendák fűződnek. Az egyik a tatárjárás emlékét idézi. A borsai lakosok legjobb lovaiból álló ménes a mélybe vetette magát, nehogy a tatárok igájába kerüljön. E legenda szerint a lovaikat sirató gazdák sűrűn hulló könnyeiből gyűlt össze a víz, ami a sziklafalon alázúdul.

A vízesésnél a már megtett 445 m szintemelkedés után tartunk egy kis pihenőt, hogy legyen idő nézelődni és erőt gyűjteni a még előttünk álló úthoz, majd tovább haladunk egy kb. 600 m hosszú kaptatón. Leküzdve még 255 m szintemelkedést, felérünk az Asztal-nyeregbe (1553 m). Itt gyönyörű panoráma tárul elénk: észak felé a Máramarosi-havasok egy részét csodálhatjuk meg, köztük a Sárkány-hegyet (Cearcănu), távolabb északnyugatra a Toronyága-csúcsot (Toroioaga). Nyugatról dél felé haladva a Radnai-havasokban található Puzdra-, Nagy-Tejes-, Galac-, Lóhavas- és Gargaló-csúcsok látszanak.

Innen még 2 km és 135 m szintemelkedés vár ránk az Aranyos-Beszterce-tóig, utunk végcéljáig. Az ösvény enyhén hullámozva emelkedik a kék sáv jelzést követve. Gyönyörű virágos réteken, sziklatömbök között kanyarogva haladunk a tóig. Az Aranyos-Beszterce-tó, ahogy a neve is enged következtetni, a Moldva felé lefutó Aranyos-Beszterce folyó forrása. Eredetileg a tó a Gargaló gleccser katlanában jött létre a jég felszínformáló hatására. A 2000-es években egy illegálisan épített gáttal a tó felszínét megháromszorozták, úgyhogy ma ezt a félig mesterséges tavat láthatjuk.

Kb. félórás pihenő, fényképezkedés és táplálkozás után visszaindulunk a már ismert ösvényen. Aztán az Asztal-nyereg elhagyása után egy másik ösvényen ereszkedünk le a régi sípálya székes felvonójának felső állomásához. Innen felvonóval ereszkedünk le Borsafüredre, ahol várni fog ránk az autóbuszunk, amely hazarepít minket a Vándortáborba.