9. Rozsály (Ignis) túra

A Rozsály-tető a Gutin-hegységben található Máramaros megye nyugati részén Nagybánya közelében. A Gutin-hegység vulkáni kitörések következtében a neogén korszakban  jött létre kb. egymillió  évvel ezelőtt. A Rozsály (1307 m) teteje egy hatalmas plató, melyet havasalji növények takarnak.  

A Keleti-Kárpátok legfiatalabb, nyugati vonulata három csoportra tagolódik: az északi csoport az Avasból, Gutinból és Ciblesből, a középső a Kelemen-, Görgényi-havasokból és a Hargitából áll, míg a déli csoport fontosabb részei a Bodóki-Baróti- és a Persányi-hegységek.

Az Avas-, a Gutin- és a Cibles-hegységek a Keleti-Kárpátok belső vulkanikus vonulatát alkotják.  E három hegység Európa leghosszabb vulkanikus hegységcsoportjának  része, hiszen a Kárpátok tűzhányósorához mérhető kiterjedésű vulkánsor nincs kontinensünkön.

Jelenlegi, festői szépségű domborzata – hegyes vulkanikus kúpok, beomlott krátermaradványok, égnek meredő sziklaoszlopok, falak, szelíd dombhátak, alpesi legelők – a természeti jelenségek, erők több évezredes hatásának eredménye.

A Gutin vonulata a Rozsály csúcsától nagy szintkülönbségekkel ereszkedik alá a Piatra Lucii mellett a Nagy-Peleskéig (1292 m). Innen északnyugat felé fordulva áthalad a Demeter-mezőn, eléri a Kerek-hegyet (1240 m), majd a Kalamár-csúcstól (1141 m) délnyugatnak kanyarodva eljutunk a Szocsig (1058 m).

Kisbánya közelében található egy kövületrezervátum, amelynek területe 50 hektár. Az itt található kövületek arról tanúskodnak, hogy ma már Európában nem található növénytársulási övezetben járunk. A megkövesedett növénymaradványok között szerepel a bükk, a tölgy, a juhar, a gyertyán, a nyír, az éger, a mogyoró, sőt a gesztenye is. De megtalálhatóak a magnólia, a liliomfa és a ma már csak Kínában élő lombhullató fenyő (Ginkgo adiantoides) maradványai is.

Túránk Kisbányáról indul, a falu központjában lévő ortodox templom mellől. Innen kb. 1 kilométert teszünk meg aszfaltos úton a falu girbe-görbe utcácskáin, amíg elérjük a piros háromszög jelzést. Tiszta idő esetén már ezen a szakaszon is látszik a Rozsály teteje tipikus antennáival.

Hosszasan haladunk a piros háromszög jelzést követve a faluban, ahonnan kiérve erdei ösvényen folytatjuk utunkat. Az útvonal lassan, de fokozatosan emelkedik. Az erdőben főleg bükkfával találkozunk, de láthatunk vörösfenyőket is. Az erdőből kiérve találkozunk a piros sáv jelzéssel, ezt követve egy széles úton jutunk el a Rozsály-tetőig (1307 m).

A Rozsály-tető nagy kiterjedésű, hossza kelet-nyugati irányban kb. 2 km, szélessége észak-déli irányban 1 km, sok rajta a fekete és a vörös áfonya. Egyik érdekessége, hogy mindig más-más színpompa fogad bennünket az évszaknak megfelelően.

Petőfit is megihlette a Rozsály-tető, meg is jelenik a Szeptember végén című versében: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok./ Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,/ De látod amottan a téli világot?/ Már hó takará el a bérci tetőt.” A versben szereplő „bérci tető” nem  más, mint a Rozsály, amely azóta is sok túrázót vonz.

Körbepillantva a tetőről, nyugat felé látható a fernezelyi víztározó, a háttérben a Nagybánya felé húzódó hegysor emelkedik, távolabb a Kis-Pietrosz csúcsa (1201 m), dél felé Kisbánya valamint Nagybánya a Kereszt-heggyel.

A Fernezely patak völgyében egy 52 m magas és 265 m hosszú duzzasztógát épült, ami 1965-re készült el, így jött létre a mai is látható víztározó. A 110 hektáros mesterséges tó ma már csak részben fedezi Nagybánya vízszükségletét. Kelet felé a főgerinc mentén a Gutinig ellátni. Északon a Nagy-Peleske csúcsa (1291 m) és a Kőhát vonulata látható. A csúcstól északkeletre találhatóak a forrásligeti (Izvora, 916 m) turistaszállók. A gyephavas szélén hatalmas sziklaalakzatok gyönyörködtetik a szemet, egyesek még nevet is kaptak, ilyen például a tető nyugati részén látható Pintye-torony.

Pintye híres betyár volt, nevéhez több monda és hagyomány kapcsolódik. A valóságban a legendás alak valószínűleg életét vesztette Nagybánya kuruc ostromában, azonban a helyi hitvilágban a betyárvezér alakja tovább élt, és több monda is született róla.  Az egyik szerint régen, mikor még nehéz idők jártak a környéken, a híres Pintye Gregor verbuválta bandába a szegény legényeket, rettegésben tartva a környék gazdag lakóit. A nép emlékezetében Pintye bandája még a vármegyét is megsarcolta. A hagyomány neki tulajdonítja a tatárok bevezetését Máramarosba és Szatmárra.

A tetőről lefelé menet a kék pont jelzést követjük. Alig pár száz méter után már utunkba esik egy vízforrás, valamint elérjük az erdő szélét is. A következő kb. egy kilométer túránk legmeredekebb része, több nagy szikla mellett is elmegyünk, itt nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy megcsússzunk. Elérve egy erdei utat, ami keresztezi túraútvonalunkat, rövid pihenőt tartunk.

Ezután az útvonal már nem olyan meredek, de folyamatosan ereszkedik. Kiérve az erdőből, utunkat néhol szép tölgy- és vadkörtefák szegélyezik. Innen már nem kell sokat haladnunk, és egy rövid, de meredek domboldalon leereszkedve egy gondosan kiépített borvízkúthoz érünk. A kút vödörrel és tölcsérrel is el van látva, valamint néhány pad is található mellette, így lehetőség van pihenni.  Pár perc séta után már a falu határában leszünk, ahonnan pedig bő egy kilométer után a kiindulási pontunkhoz érünk vissza.