15. Tatár-szoros túra

A Gutin-hegység (románul Munții Gutâi) hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben. Hossza 45 km. Legmagasabb pontja a Gutin (1443 m). 

A Gutin-hegység a Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja. Nyugati szomszédja az Avas-hegység, melytől az Avasújfalu és Técső közötti 583 m magas hágó választja el. Keleti szomszédja a Lápos–Széples-hegyvidék részét képező Lápos-hegység, határukat a Kapnikbánya és Budfalva közti 1039 m magas hágó alkotja. A Fenyő-hegy és a Rozsály-hegy közötti részét Kőhátnak is nevezik. A hegység déli lábánál helyezkedik el a nagybányai szelídgesztenye-rezervátum. 

A táborból egy rövid buszozással jutunk el a Heliport Marához, amelynek 996 méteres magasságáról indulva felfedezhetjük a Máramaros ezen völgyének festői vidékét. Leereszkedünk a Vf. lui Ştefan (1047 m) mellett, az István-mezőig (Poiana lui Ştefan), 888 m-ig, aztán tovább a Podului-csúcs mentén a Câmpul Tătaruig. Itt a Podul dintre Ape hídnál, mely már a Mara folyón biztosít átkelést, megpihenünk, uzsonnázunk. Amennyiben a vízállás megengedi, indulunk tovább a Tatár-szorosba. Érdemes meglátogatni ezt a Romániában egyedülálló szurdokvölgyet, hiszen ez az egyetlen andezit sziklába (vulkanikus eredetű) vágott szurdokvölgy hazánkban. Sajnos a gát megépítése után a terület teljesen víz alá fog kerülni, így ez a látvány már csak kevesek számára adatik meg. 

Felkapaszkodunk egy füves legelőn a Piciorul Gaiei 851 méteres magasságába, majd tovább a Frasinei-csúcs 1053 méterére, mellette leereszkedünk a heréncsi láphoz (Turbaria Iezerul Mare – Tinovul Hărniceștilor, 1019 m). Ez a láp sok, jégkorszakból ittrekedt növényfajnak ad otthont, mint például a szibériai hamuvirág, kereklevelű harmatfű, tőzegáfonya, gyapjúsás, de állapota évről évre romlik, és sajnos ezek a ritka fajok eltűnőfélben vannak a területről.  

Fotók: Habarics Zsolt és Ilona